Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IX. Magyarország gazdasági föllendítésére irányuló működése
± 91 Kiasz Márton kir. építészeti felügyelővel elkészíttette a terveket. E közben tárgyalásokba bocsátkozott a kormánnyal a régi csatorna átvétele, helyreállítása s Bajától Bezdánig egy új tápláló csatorna s Kissztapártól Újvidékig egy öntöző és hajózó csatorna létesítésére. Hosszas tárgyalások után végre 1870. július 26-án megkapta a XXXIV. t.-c.-kel az engedélyt a Ferenc-csatornahálózat kiépítésére és üzemben tartására. Az engedély tehát meglett volna, sőt a kormány jelentékeny hozzájárulása is biztosítva volt, de éppen ekkor tört ki a porosz-francia háború s e miatt a vállalathoz szükséges tőke megszerzése rendkívül megnehezült, sőt amikor a béke némileg helyre is állott, a pénzpiac annyira igénybe volt véve az állam által biztosított vállalatokra, hogy a pénzintézetek nem mertek kamatbiztosítás nélkül nagyobb összegeket vállalatba fektetni. Ez okból Türr már azzal az eszmével is foglalkozott, hogy egyelőre elhagyja a tervezett Kissztapár—Újvidéki csatornát s azt csak azután vállalja, ha a többi rész elkészül. Ezt ugyan nagyon sajnálta volna, mert az ő külföldi és hazai szakértői azt a naív hitet keltették benne, hogy ha ez is elkészül, a csatornák vizével majd 400 ezer hold földet lehet öntözni. Türr-nek nagy nimbusza és előkelő összeköttetései révén azonban végre is sikerült Wythes és Longridge angol tőkepénzeseket az ügynek megnyerni, akik nemcsak a 10 millió forint névértékű elsőbbségi kötvényeket átvették, de több mint 8 millió forint értékű részvényt is jegyeztek, s ezzel a Ferenccsatorna társaság főrészvényesei lettek. A szükséges pénzt ekként biztosítván, 1871-ben megkezdték az építkezést. Türr ez irányban óriási tevékenységet fejtett ki, de e mellett országos érdeklődést is igyekezett kelteni a csatornázás ügye iránt, s hogy ennek minél nagyobb nyomatékot adjon, kieszközölte, hogy miután a régi Ferenc-csatorna 1872. tavaszán már hajózható állapotba volt helyezve, a Sztapár—Újvidéki csatorna építésének megkezdésénél a király tegye meg az első kapavágást. S amidőn a kormányelnöknek e miatt aggályai voltak, személyesen jelent meg külön kihallgatásra a királynál, ki félóráig tartotta magánál s rendkívül kegyesen fogadta az ő hadseregétől dezertált egykori hadnagyot. Türr személyes felelősséget vállalt a Felség magas személyéért s így történhetett meg, hogy koronás királyunk ekkor tette meg első magyarországi útját katonai óvintézkedések
