Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)

VIII. A porosz-francia háború

88 ♦ amikor a magyar nemzet Magyarország fennállásának ezredik év­fordulóját ünnepelte, az ünnepségek egyik kimagasló mozzanata yolt az, amikor szeptember havában a művelt nemzetek számos kitűnősége jött Budapestre, hogy a békeegyesületek nemzetközi kongresszusán, majd az interparlamentáris értekezleten úttörő munkát folytassanak a világbéke érdekében. A békekongresszus — melynek Türr volt az elnöke — elhatározta, hogy eszméinek és határozatainak foganatosítása érdekében kérelmet intéz az állam­főkhöz, köztük XIII. Leó pápához is. A feliratot — mint a kon­gresszus elnöke — Türr írta alá. A Vatikánban ezen nagyon megüt­köztek. De a pápa így szólt: — A tábornok megtette kötelességét azzal, hogy aláírta a hozzánk intézett feliratot. Most mi fogjuk megtenni a kötelessé­günket és úgy felelünk neki, ahogy illik. És rövid idő múlva Rampolla bíbomok a pápa megbízásából igen meleg hangú levélben válaszolt Türrnek a békekongresszus feliratára. Türr különben nem egyszer hangoztatta, hogy bár éveken át küzdött a pápa világi uralmának megdöntésén, de csak azért, mert akadálya volt az egységes Olaszország megteremtésének s külön­ben sem tartotta méltónak a katholikus egyház fejéhez, hogy az egy jelentéktelen kis tartomány uralkodója legyen s a következő szép szavakat írta XIII. Leó halálakor: „Bárki lesz is a most megnyitandó Conclave választottja, az ne akarjon egy parányi ország királya lenni. Hisz az övé az egész világ. Mint a lelkek uralkodója oda állhat a fejedelmek élére; ne legyen egy város fejedelme, hanem a katholikusok óriási tömegé­nek a feje, mert mint ilyent páratlan dicsfény övezi. Vezetheti az uralkodókat és a népeket a fenséges cél felé s kibékítheti őket egymással, hogy megalkossák a szabad európai államok egyesü­lését. Akkor majd a Béke fog honolni a föld felett.“ A népek és nemzetek békés együttműködésének előmozdítá­sára irányuló törekvése vezette arra, hogy megszüntetni igyekez­zék két fogadott hazája közt az évtizedes viszálykodást s lehetővé tegye, hogy a francia és az olasz nemzet — mely annak idején együtt küzdött Itália felszabadításáért — ismét baráti jobbot nyújt­son egymásnak. Ez okból tevékeny részt vett a francia és olasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom