Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
VII. Türr visszatérése hazájába
1 vezetett naiv lélek várta Kossuthot, Garibaldit és Türrt, akit már külföldön elneveztek a magyarok Garibaldijának — országszerte énekeltek: Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát, Éljen Garibaldi. Türr az ő megszokott őszinteségével válaszolt a „hazafias“ szónoknak, hogy bizony ő csak vizipuskát hozott, amivel lehűtse a szalmalángként fellobbanó lelkesedést. Mert hát az üzenettel már elkéstek. Hiszen üzent a magyaroknak I. Napoleon is, III. Napoleon is, Garibaldi is, de az ő puskái ott rekedtek a határon, mert nem jött akkor értük senki. Most már kár lesz üzengetni. Megvan az alkotmány — úgymond — ezt tartsuk tiszteletben s ha vannak még óhajok, igyekezzünk azokat fokozatosan megvalósítani. 1868. július 25-én pedig ezt írja Pallanzából a „Pester Lloyd“nak: „Magyarországon tett utazásaim alkalmával ismételten meggyőződtem arról, hogy nekünk, az emigráció tagjainak közel 20 éven át teljesen téves felfogásunk volt az ország közvéleményéről és helyzetéről, különösen pedig az időközben felnőtt generáció nézeteiről. Ez különben rendesen megtörténik minden emigrációnál, mely hosszas távolléte alatt a hazai dolgokról és emberekről csupán optimista forrásokból merített ítéletre alapítja véleményét.“ Óva int a szélsőségekbe csapongó politikától, a meggondolatlan és megvalósíthatatlan remények keltésétől, aminek igen káros következményei lehetnek éppen az olyan nemzetnél, aminők mi vagyunk, akiknek egyrészt a keleti indolencia, másrészt önmagunk túlbecsülése különben is a vérünkben van. Az osztrákokkal, illetve a dinasztiával létrejött kiegyezéstől Magyarország önálló történelmi fejlődésének, független államisága kialakulásának a megvalósulását nemcsak nem féltette, de abban — az ő rendíthetetlen optimizusmában és naív jóhiszeműségében — szinte a zálogát vélte megtalálni. Erre vall az az 1868-ban a „Hazánk“ című lapban megjelent cikke is, melyben hangoztatja az önálló magyar hadsereg eszméjét; azt kívánta, hogy a magyar hadügyminiszter szervezze Magyar- és Horvátország hadosztályait, az osztrák hadügyminiszter pedig az osztrák, cseh és lengyel hadosztályokat; mindegyik hadosztály használja saját országa nyelvét
