Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)

V. Garibaldi sziciliai expedíciója

♦ 32 ♦ hercegek jogai világosan fenntartattak. A szerződő nagyhatalmak e határozatára az olasz nép azzal felelt, hogy a három fejedelmet előbb örökre trónvesztettnek nyilvánította, utóbb pedig a francia és osztrák császárok által fenntartott jogaikat a népszavazat bár­­cáinak roppant hatalmával örökre eltemette. Ezen három államon kívül a pápa legkisebb tartománya, Romagna is egyesült Piemont­­tal Victor Emanuel jogara alatt, miután a békekötés Lombardiát már hozzácsatolta. Ez ugyan beleütközött a villafrancai békeegyezménybe, de a népakarat ilyetén határozott megnyilatkozásába úgy Napoleon, mint Ausztria kénytelen-kelletlen belenyugodott, az utóbbi duz­zogva és tiltakozva különösen Napoleon császár azon kijelentése folytán, hogy a villafrancai megállapodásnak végrehajtására erő­szakot sem nem alkalmaz, sem nem enged. Ezzel Napoleon ked­venc eszméjének, a hat olasz állam koncentrációjának helyébe fél Olaszország egysége lépett. Napoleon császár elismerte az olasz királyságot, melynek parlamentjét 1860. ápril 2-án Turinban meg­nyitotta a király. V. Garibaldi szicíliai expedíciója. — Tiirr Garibaldi mellett a mar salai ezer élén. — Fegyvert szerez a seregnek. — Kemény harcok. — Palermo fel­szabadítása. — Tiirr kinevezése a nemzeti haderők főfelügyelőjévé. — Megbízatása egy hadosztály szervezésével. — Szicília felszabadítása. — Türr betegsége. — Garibaldi levelei. — A Santa-mariai döntő győzelem. — Türr kinevezése altábornaggyá. — Nápoly elfoglalása. — Türr kineve­zése Nápoly város és tartomány katonai parancsnokává. — Türr Cavour­­nál. — Wiktor Emánuel kinevezi tiszteletbeli hadsegédévé. laszország felszabadításának és egyesítésének a villa­francai békével zátonyra jutott ügye — amibe különben Viktor Emánuel és Cavour is csak kénytelen-kelletlen és lelkűk mélyén az alkalmas viszonyok beálltával megindít­ható újabb akció reményében nyugodtak bele, — nem hagyta nyu­godni az olasz hazafiakat, különösen a szicíliai száműzötteket, Mazzinival az élükön. A szicíliai forradalom kitörése már 1859. okt. 4-ére volt tervezve s kérték Qaribaldit, hogy ha csak egy ma­roknyi csapattal s az ő lelkesedésétől lobogó zászlóval siessen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom