Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
Tartalom
138 kötésben elküldte Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek. Türr István születésének 100. évfordulóján, 1925 novemberében Olaszország hatalmas ünnepséget rendezett, melyre Baja várost is meghívták. A bajai újságok folyamatosan tudósítottak arról, vajon kik is mennek majd Rómába. A kezdeti öt fő (köztük Fülep Lajos művészettörténész, bajai református lelkész, id. Éber Sándor festőművész) lassan fogyatkozott. Fülep Lajos azt mondta, nem megy Olaszországba. Csak két ember ment el, mert az ő költségüket Róma és az olasz kormány állta, a városnak nem került pénzébe: Bisztray-Balku Gyula, Bács-Bodrog vármegye és Baja főispánja, valamint Vojnics Ferenc, Baja város polgármestere. A magyar kormány igen alacsony szinten képviseltette magát az olaszországi Türr-centenáriumon: Pékár Gyula íróval, aki 1919-ben tárca nélküli miniszter volt az antantmissziókkal folytatandó tárgyalások vezetésére. Gonda Béla, bár meghívták, s jó barátságban Türr István lányával, Stefániával, idős korára hivatkozva nem ment el Rómába. Mi lehetett az oka, hogy oly kevesen mentek el a római ünnepségekre? A külpolitika szövevényei mellett talán túl közel volt még az első világháború, és az olasz front, Doberdó... Gonda Béla résztvevője volt annak az ünnepségnek, melynek keretében Türr István ma is látható síremlékét avatták. Egy obeliszk állíttatott 1924 nyarán, ennek felirata a következő: Türr István tábornok. Emelte a főváros közönsége. Nem érhette meg azonban nagy álmát, a bajai Türr István Múzeum megalapítását és Türr István köztéri szobrának felállítását, hiszen 1933-ban meghalt. A Sugovica új torkolatánál 1934-ben épült fel a Türr-kilátó - tetején az országzászlóval -, s 1937-ben jött létre a múzeum, amit 1951-ben neveztek el Türr Istvánról.
