Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IX. Magyarország gazdasági föllendítésére irányuló működése
104 ♦ tára fakad a közönség. Tiirr zavartan odasúg a mellette ülő elnöknek, hogy miért nevetnek, mire az elnök újabb derültség közben megmagyarázza, hogy „Wasserscheide“ (vízválasztó) helyett „Scheidewasser“-t (választóvizet) mondott s ez váltotta ki a harsogó derültséget. Ezen aztán Türr is jót nevetett s azt mondta rá: „Nem baj, úgyis megértette a német, mit akartam mondani“. A csatorna kiépítésére Türr magyar vállalatot szervezett s 1882. április 22-én megkezdték a munkát a görög király és az egész királyi család, a miniszterek és más notabilitások jelenlétében, a királyné által felrobbantott aknával. A munka nagy erővel indult meg, de itt is csakhamar rájöttek, úgy mint a Panama-csatornánál, hogy az előmunkálatok hiányosak voltak s nem vizsgálták meg eléggé az átvágandó terület talajviszonyait, ami aztán lényegesen több és nehezebb munkát és az előirányzottnál jelentékenyen nagyobb költséget és hosszabb munkaidőt igényelt. A munka roppant lassan haladt előre s az alaptőke csakhamar fölemésztődött, úgy hogy 1886-ban újabb 30 millió frank értékű részvényeket kellett kibocsátani, de csak 10 millió értékűt tudtak elhelyezni. A társaság 1890. február 12-én fizetésképtelennek nyilváníttatott. Idáig a munkálatok mintegy 42 millió frankot emésztettek fel. A vállalatot egy 5 millió frank alaptőkével alapított görög részvénytársaság vette át, melynek 99 évre átengedték a csatorna üzembentartását. 1893-ban kész lett a csatorna, melynek két végén védett kikötők épültek, és mellettük kis városok, a Korinthusi-öbölben Poseidcnia, az eginai tengerben Isztmia nevűek. Türr az engedély alkalmával Kalamakiban, a csatorna eginai torkolatánál nagyobb terület birtokába jutván, itt pompás kastélyt építtetett s a felesége a csupa sziklatalajon remek kertet varázsoltatok elő. Hajószámra hordták oda a földet s messze földről a legválogatottabb délszaki növényeket. Nem soká élvezhették ezt a paradicsomnak ígérkező helyet, mert a vállalat megbukásakor ezt is át kellett adni a görögöknek, akik — sok huza-vona után — 50.000 frankkal kártalanították érte Türrt, ami neki közel egy millió frankjába került. Türrnek tehát ennél a nemzetközi jellegű kezdeményezésénél és vállalatánál sem engedte meg a balvégzete, hogy alkotó zsenijének, szellemi és anyagi nagy áldozatainak gyümölcsét élvezhesse.
