P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén. Vezető a Türr István Múzeum néprajzi állandó kiállításához (Baja, 1990)
A Baja környéki falvak anyagi kultúrája A hagyományos paraszti kultúrákban használt tárgyféleségek egyik rendszerezési szempontja lehet a készítés módja. Ez a felosztás magában foglalja a tárgykészítés különböző fokozatait, a házilag, pusztán családi használatra készített daraboktól a falusi specialisták, háziiparosok készítményein át a képzett falusi és városi mestermunkákig bezáróan. Családi használatra, házilag készített tárgyak A paraszti háztartásokban a házilag előállított tárgyak szerepe, aránya a gazdálkodás fejlettségével állt összefüggésben. Kezdetlegesen, különösebb szakmai tudás nélkül készített darabok az anyagi kultúra kevésbé szembetűnő területén, a táplálkozáshoz kapcsolódóan maradtak fenn, melyeket a kamrákban, padlásokon, egyéb tárolóhelyeken tartottak. Természetes anyagokból, fa, kéreg, szalma felhasználásával, ősi kézműves eljárásokkal, faragással, fonással, tapasztással, egy darab fából égetéssel vájva készültek e tárgyféleségek az ügyeskedő férfiak kezén. A Baja környéki falvakban, különösen a vízparti településeken, az ártéri erdő bőségesen szolgált fával, vesszővel, a különböző mozsarak, kasok, kosarak, tárolóedények számára. Cigány famunkák A magyarországi cigányság egyes csoportjai nyelvük és foglalkozásuk szerint különültek el egymástól. Famunkával, teknő-, kanál- és orsókészítéssel az úgynevezett román 17
