Solymos Ede: Élet a Dunán. A halászok, vízen járók élete Baján és környékén. A Türr István Múzeum Élet a Dunán című kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 29. (Baja, 2004)
Halárak I746-ban: viza 12 Ft/q csuka 2-3 Ft/q harcsa 2 Ft/q ponty 1,5 Ft/q compó 3 Ft/q keszeg 1,25 Ft/q A viza hosszúsága elérheti az 5-9 métert is, súlya a több mázsát. Ikrájából kaviárt készítettek, hólyagját borderítésre használták. Hajdan a legdrágább halnak számított, ára legalább kétszerese volt a többinek. Galgóczi István Szakácsi Tudoman c. 1622-es kézirata a vizának 19 féle elkészítési módját sorolja fel. A Kolozsvári szakácskönyv 1695-ben így írja le az egyiket: „Vizát viza-lével. Ha sós vizát akarsz készíteni, vontasd meg hideg vízzel; ha pedig új vizád vagyon, metéld fel, sózd meg, hadd álljon sóban egy kevéssé; azonban borban fejér kenyeret megfőzvén szitán verd által, tedd fel a halat, főzd meg jól, abba bors, gyömbér, sáfrány, méz, és savát megadván főzd meg jól; és jó melegen add fel.” A vizához hasonló megbecsülésben részesült a vágótok (Acipenser güldenstadti Brandt) és a sőregtok (Acipenser stellatus Pallas). A tokfélék közül ma már csak a kecsege fogható a Dunában. Keresett, ízletes hal, de állománya visszaesett, ezért legkisebb fogható mérete 40 cm. Nagyon érzékeny a víz tisztaságára. A halászati jog a jobbágyfelszabadítás után is a régi uraságé maradt, de ez sok jogi bizonytalanságot okozott. Ez a tény és a folyamszabályozások oly mérvű halállomány-csökkenést idéztek elő, hogy előbb megyei szabályrendeletekkel, majd egységes halászati törvénnyel kellett az államnak beavatkoznia. Az I 888. évi, majd az azt módosító I 925. évi törvények rendezték a vitás kérdéseket. Az 1888-as törvény kimondja, hogy a halászat jog a parti birtokost illeti meg, s a halászatot társulatokba tömörülve gyakorolják, valamint a halállomány érdekében tilos bizonyos halászati módokat gyakorolni; bevezeti az általános halászati tilalmat, intézkedik a haltenyésztésről. A törvénynek a halászatot korlátozó része a halászok erős ellenállásába ütközött. A Duna mentén - más iparokhoz hasonlóan - érdekeik védelmében a hivatásos halászok céhekbe tömörültek. (Pozsonyban 1517-ben, Komáromban 1546-ban, Pesten és Budán 1697-ben, Tolnán 1781-ben, Baján 1815-ben, 8
