Solymos Ede: Élet a Dunán. A halászok, vízen járók élete Baján és környékén. A Türr István Múzeum Élet a Dunán című kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 29. (Baja, 2004)

Karikakeszeg (Blicca björkna L.)

12-20 cm-re növő, szálkás, gyenge húsú tömeghal.

Dévérkeszeg (Abramis brama L.)

Eléri az I kg-os súlyt, szálkás, de ízletes, legfontosabb fehérhalunk. Bagolykeszeg (Abramis sapa Pall.)

Legfeljebb 30 cm-re és 60-70 dekára növekszik. Szálkás, de ízletes. Konzervipari feldolgozásra alkalmas.

Lapos keszeg (Abramis ballerus L.)

Legfeljebb 35 cm hosszúságot és fél kg súlyt ér el. Szálkás, gazdasági jelentősége nincs.

Paduc (Chondrostoma nasus L.)

50 cm-t és 2 kg-os súlyt is elér. Gyenge, szálkás húsú, nehezen értékesíthető hal.

Compó (Tinca tinca L.)

20 cm-re és fél kg-ra nő. Keresett exporthal, szaporítása kívánatos lenne. Qarda (Pelecus cultratus L.)

Maximálisan a 31 cm-t és a 42 dkg-ot éri el. A konzervipar olajos halat készít belőle. Pikkelyét múgyöngy készítéséhez használják. A halliszt alapanyaga. Fenékjáró küllő (Gobio gobio L.)

10-15 cm-es halacska, gazdasági jelentősége nincs.

Máma (Barbus barbus L.)

4-6 kg-ra növekszik, gazdaságilag jelentős, jó ízű fehérhal, de ikrája mérgező. Ponty (Cyprinus carpio L.)

Fogtak már 25 kg-ost is. Legkeresettebb halunk.

Kárász (Carassius carassius L.)

Jó, ha a fél kilót eléri. Bár sütve ízletes, gazdasági jelentősége nincs.

Réti csík (Misgurnus fossilis L.)

25-30 cm hosszú, kígyószerű hal. A vízszabályozások előtt szinte néptáplálék volt, ma már ritkasága miatt védett hal.

Harcsa (Silurus glanis L.)

Fogtak már 250 cm-es és 120 kilós példányt is. Szálkamentes, ízletes húsa miatt keresett. 5 kg-on felül veszít ízéből.

Menyhal (Lota lota L.)

50-60 cm, 5-6 kg-os. Ritka hal, télen a legnagyobb hidegben ívik. Nagyon ízletes, mája ínyencfalat, a belőle készített olajat a népi gyógyászat főleg szembetegségekre használta.

Sügér (Perca fluviatilis L.)

12-15 cm-es értéktelen ragadozó. Bár jó ízű, alig fogyasztják.

5