Kovács Zita - Bálint Attila : Az Éber-Emlékház. Id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 28. (Baja, 1999)

kissé szeceszsziós, néhol magyaros elemekkel díszített monumentális faliképet, freskót, illetve seccot készített többnyire egyházi megrendelésnek köszönhetően: a bajai ciszterci rendház társalgójában (1910) és több templomban: Szászvár (1913), Hajós (1916-17), Hercegszántó (1924), nagykanizsai ferences templomban (1927), Kelebián (1929), a bajai III. Béla Gimnázium dísztermében (1932), a pécsi ferences templomban (1933), Bácsborsódon (1934), a bajai belvárosi (1938) és józsefvárosi templomban (1943), Tolnán (1939) és a bajai Rókus-temetőkápolnában. Élete során 22 templom, illetve iskola falát (Csátalján az általános iskola homlokzatát) díszítette faliképeivel.

A monumentális alkotások és az azokat megelőző rajztanulmányok, színvázlatok készítése mellett természetesen számtalan kisebb méretű táblaképet, tájképet, portrét, figurális kompozíciót is készített. A termékeny bácskai föld, a dunai ártér világa, s a benne, vele élő ember, otthonának, kertjének meghitt, bensőséges részletei, feleségének bájos, finom vonásai, családjának, művészbarátainak alakjai jelennek meg alkotásaiban.

Bár a fiatal tanár Bajára kerülve elszakadt a művészeti élet vérkeringésétől, Budapesttől, hatalmas lendülettel dolgozott. Festett és tanított, külföldi tanulmányutakat tett többek között Rómába és Firenzébe is. Az Éber-emlékház két utcai szobájában id. Éber Sándor alkotásai tekinthetők meg. Az első szobában látható feleségének, Bartsch Juliannának, a Tanítóképző Intézet igazgatójának, Bartsch Samu biológus lányának gipsz mellszobra, melyet római tanulmányútja során, 1909-ben készített. Ekkor készült feleségének egyik első portréja is, mely meleg tónusaival, könnyed anyagszerűségével a művész egyik legszebb alkotása. Számos arckép készült a feleségről és édesanyáról, aki megértéssel, segítőkészen állt egész életében mellette, magára vállalva a nagy családdal, hét gyermekükkel járó gondok nagy részét is.

Otthona, műterme, az Éber-ház művészeti központnak számított Baja kulturális életében. Egy-egy hangverseny után a Jókai utcára néző első szobában hangulatos esti beszélgetés következett, amikor szívesen ült az 1767-ben készült parasztbarokk székben néhány jó barát: Tornyai János és Nagy István, a magyar alföldi festészet jeles képviselői, illetve Rózsahegyi Kálmán színművész is - beszélgetés közben portréjukat is megfestette. De számos más neves személyiség arcképét is elkészítette -megbízásból, többek között gróf Bethlen Gábor kultuszminiszterét, XI. Pius pápáét és Fülep Lajos művészettörténészét.

Az Éber-család és a zenét, művészetet kedvelő barátok, ismerősök, a Baján megfordult műkritikusok késő éjszakába nyúló eszmecserét folytatva sokszor ülték körül a fekete empire ülőgarnitúrát, mely felett az örök-kísérletező művész impresszionista, plein air festői korszakának alkotásai láthatók. Tájképeire fénnyel pásztázott formaadás, erőteljes kontúrok hangsúlyozása a jellemző,

6