Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

tolnaiak. A bajai halászok közül többen jómódú halkereskedővé lettek, s a bajai hal eljutott a pesti piacokig is.

Grassalkovich Antalnak a várossal kötött szerződései kedvező feltételeket teremtettek a polgárok számára. Hasonlóképpen figyelemre méltó a grófnak 1755- ben kelt, a városi közigazgatásról szóló szabályzata. Ebben rögzíti, hogy a bírói tisztséget évente más-más nemzetiségű bajai lakos töltse be, nevezetesen magyar, német, illetve rác (görögkeleti szerb). Grassalkovich Antal intézkedései - melyek a mai kor mércéjével mérve is igen figyelemre méltók - minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy Baja békés és virágzó várossá alakulhasson.

Baja a török hódoltság előtt Bodrog vármegyei helység volt. A felszabadító háborúk után Bács és Bodrog megye között hosszú pereskedés kezdődött, mivel a határokban megegyezni nem tudtak. Végül az áldatlan állapotot az 1802. évi országgyűlésen úgy szüntették meg, hogy a két megyét egyesítették, neve pedig Bács-Bodrog vármegye lett.

A városban 1840. május 1-jén hatalmas tűzvész tombolt, melynek következtében elpusztult 1282 lakóház és 812 melléképület, 5 templom, a zsinagóga és a kórház, s 46 emberéletet követelt a tűz.

Herceg Grassalkovich III. Antal 1841-ben örökös nélkül halt meg. Ezt követően a Szentgyörgyi Horváth család, majd Viczay Károly birtokolta Baját, aki 1856- ban gróf Zichy-Ferraris Félixnek adta el az uradalmat.

Az 1848-49-es forradalom alatt a város nem játszott stratégiailag fontos hadászati szerepet, az európai és a magyar forradalmak szempontjából két jeles személyiséget is adott a történelemnek. Mészáros Lázár az első független felelős magyar minisztérium hadügyminisztere, valamint Türr István - aki az olasz egység megteremtéséért Garibaldi oldalán harcolt - Baja város szülötte. Türr István nem vett részt a magyar szabadságharcban, de a kiegyezés után jelentős szerepet játszott Bácska mezőgazdasági életének fellendítésében. (Türr István kezdte meg a Panama-csatorna és a Korinthoszi-csatorna építését.)

A város önálló élete 1862-ben kezdődött, mikor 722 000 forintért megváltotta magát a Zichy családtól. Baja 1873-ban törvényhatósági joggal felruházott város lett. Első polgármestere a zsidó származású Hauser Mór. Amennyiben meghatározható egy állandóan változó város lelkisége, úgy Bajára - éppen sokszínű nemzetiségi és vallási összetétele miatt - talán a tolerancia a legjellemzőbb.

Baja fejlődése a múlt század közepétől kezdve lelassult. Amilyen arányban nőtt a vasutak, különösen az elsőrendű, egyes országrészeket összekötő fővonalak jelentősége, olyan arányban vesztette el Baja a térségben gabonakereskedelmével és kisiparával játszott vezető szerepét. Nem vesztette el azonban az oktatás, a kultúra szempontjából meghatározó jelentőségét.

8