Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

Baja látképe (T872)

BAJA 300 ÉVE VÁROS

A víz közelében élő embert az évszakok változása talán még inkább érinti, mint a más tájon élőt. Télen a csipkés szélű jég vonulása, tavasszal a duzzadó életet jelentő áradás, nyáron az enyhet adó fürdőzés, ősszel az elmúlást sugalló víz ereje győzi meg arról, hogy valami örök érvényű közelében él, s annak a mindennapokban részese.

Baja - német nevén Frankenstadt - Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna bal partján fekvő kisváros. A megye második legnagyobb városa. Határa átnyúlik a Dunántúlra, érintkezik Tolna megyével, magában foglalja a Gemenci Tájvédelmi Körzet egy részét. Az igen termékeny bácskai löszhátság nyugati peremének és a Duna széles ártéri síkságának találkozásánál lévő magaspartra települt. Jó minőségű, gabonatermesztésre alkalmas bácskai földek miatt hívták a területet „Kincses Bácskának". Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének 2/3 részét, közte a Bácska nagyobbik része Jugoszláviához került.

Természeti környezete, a város alá hajló Duna-ág rendkívül vonzóvá teszi Baját. Központi tere, a Szentháromság tér, melyet a magyarországi Szent Márk térként tartanak számon, három oldalról beépített, egy oldalról nyitott, a Sugovicára néz, lóhere formában keresztezik az utak.

3