Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

mokrata és a kommunista párt, s ezt követően kiszorulnak a szociáldemokraták és más polgári pártok is a hatalomból.

A második világháború vége katasztrofális gazdasági helyzetben érte az országot. Meg kellett fékezni a hatalmas inflációt, s 1946-ban megjelent az új, értékálló pénz: a forint. (A világ máig legnagyobb címletű bankjegye az egymilliárd billiárd pengő.) A lebombázott bajai Duna-hidat 1950-ben adták át a forgalomnak.

Az 1956-os forradalomban a demokratikus átalakulásért folytatott hősies és vérbe fojtott harcával Baja is kapcsolódott az országos eseményekhez. A szovjet uralom szimbólumainak ledöntése mellett Baján építették fel Magyarország első, forradalmat dicsőítő emlékművét 1956 októberének végén.

A második világháború végétől Baja ismét megyeszékhely volt, de az új közigazgatási rendszer kiépítésével az 1950-ben létre hozott Bács-Kiskun megye székhelye nem Baja, hanem Kecskemét lett. Magyarország legnagyobb megyéje két különböző világ összekapcsolását jelentette: a Duna-Tisza közi Alföldét, és a bizonyos mértékig inkább a polgárosultabb Dunántúlhoz hasonlító Észak-Bácskáét. A megye etnikai képét, hagyományait, kulturális örökségét tekintve a mai napig kétpólusú. Az egyik pólust éppen Baja képviseli. Baja átmenet a Dunántúl és az Alföld városai között, sajátos bácskai hangulatot áraszt, s ezzel egyedülálló az országban.

A Bajai Takarékpénztár épülete (1937-től múzeum)

13