Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

„A helyi zsidókat a zsinagóga és más hivatalos épületek körüli utcákban koncentrálták. A polgármester, dr. Bernhart Sándor nagyon tisztességes ember volt; nem volt hajlandó hivatalos gettót létesíteni, vagy megtiltani a zsidók bevásárlással és más célokkal kapcsolatos, viszonylag szabad mozgását." (Randolph L. Braham: Magyar Holocaust). A bajai izraelita hitközség pedig eképp méltatja Bernhart Sándort: „Mi - megmaradt bajai zsidók - ezt neki meghálálni nem tudjuk, de soha el nem feledjük. Emlékezni fogunk mindig kivételes emberi nagyságára: a nemzettestből való kivetettségünk keserves idején volt egy férfiú, a sok között oly kevés, aki megérdemelte az EMBER nevet."

A második világháború alatt ugyan nagy károkat nem szenvedett a város, a stratégiailag fontos Duna-hidat azonban a szövetséges légierő 1944. szeptember 21-én felrobbantotta. A bajai ferencesek háztörténete erről így ír: „Ma bombázták másodszor Baját, a hidat eltalálták. Összeláncolt bombák voltak. Telitalálatot kapott a híd, mindkét parton leszakadt, lóg a vízben. A Duna közepén áll még két ív. Iszonyú erejű bombák voltak, mint valami finom, könnyű dolgot terhelte meg a vasrészeket, s csavarta össze. A ládagyár is kapott bombát, kb. 180 esett összesen. Több halott volt. Egy katonai menetszázad épp akkor ért a hídhoz, köztük is többen meghaltak."

Az 7944. szeptember 21-én lebombázott Duna-híd

11