Merk Zsuzsa - Bálint Attila: Baja 300 éve város. A Bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. (Baja, 1999)

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodóját, a trónfosztott IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét 1921. november 1-jén különvonattal hozták Bajára, itt szálltak át egy brit monitorra, s hagyták el Magyarországot. A rakparton szerény emlékművet állított a város a következő szöveggel:

„IV. Károly Magyarország Felkent Apostoli Királya e helyről hagyta el hazáját és szállt hajóra, hogy az ellenség számkivetésbe vigye őt. Erről emlékezvén Magyarok tanuljátok jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek."

Bács-Bodrog vármegye nagyobbik része tehát a trianoni szerződés (1921) értelmében Jugoszláviához került, közte a megyeszékhely, Zombor is. Az új közigazgatási egység, Csonka Bács-Bodrog vármegye megyeszékhelye Baja lett, s a két háború közötti időszak mércéjével mérve jelentős fejlődést mutatott. A második világháború azonban megszakította ezt, és a Jugoszláviához került megye területének Magyarországhoz történt visszacsatolásával Baja 1941 -ben elvesztette megyeszékhely státuszát.

Magyarország német megszállása után (1944. március 19.) megkezdődött a zsidók gettókba kényszerítése majd elhurcolása. Baja polgármestere, dr. Bernhart Sándor mindent megtett, hogy enyhítsen a zsidók szenvedésein, a városban az antiszemitizmusnak nem volt bázisa.

Az 7 923-ban épült vármegyeháza

10