Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)
„Jelky András úrnak, egy született magyarnak története, aki sok szerencsétlenség, hajótörés, rabszolgaság és a vadak közti életveszély elviselése után végül Batáviában tekintélyes tiszteletbeli hivatalhoz jutott. Ennek a Jelky Andrásnak az apja katonaként szolgálta Lipót, József és Károly császárt és résztvett Belgrád utolsó bevételénél; a katonaságtól való elbocsájtás után Magyarországon, Baján telepedett le és három fiát a szabómesterségre fogta. Ezek közül a legidősebb Bécsben csinálta meg szerencséjét, a fő- és székvárosban, és az idők folyamán elnyerte a császári, királyi ruhatárost (Garderobs) állást. Meghívta magához legfiatalabb öccsét, Andrást, és miután az nála meglehetős ügyességre tett szert, azt tanácsolta neki. hogy utazzon Párisba, hogy tudását ott tökéletesítse. Szívesen szótfogadott bátyjának és 1754. márc. 13-án Becsből Prágába utazott, onnan Drezdába, Lipcsébe, Nürnbergbe és végre Erlangenbe ért. Itt két hónapig tartózkodott és folytatta mesterségét. Bátyja otttartózkodásának hírét véve levélben utasította a megszakított párisi utazás folytatására, ezért onnan újra útnak indult és Aschaffenburgba ért. Itt éppen akkor sokakat besoroztak a római birodalomba katonának, és kevés hiányzott ahhoz, hogy őt is nem fogták el és a katonai állományba kényszerítették ; de ő ebből a veszedelemből egy csellel kiszabadult. Egy parasztasszony egy Gulden ellenében egy kosárban a hátán kivitte őt a városból. Ebből a veszedelemből kiszabadulva másikba esett; mert amikor ezután Hanauba érkezett, és a városkapunál megmutatta mesterlegénylevelét, azt az őrség eltépte, őt magát a kaszárnyába vitette, ott a katonai állományba kényszerítették és a többi újonccal együtt Hannoverbe szállították. Szerencséjükre az történt, hogy amikor Maynba értek, ott sok újoncot hajózták be, de Jelky és többen még visszamaradták, amíg a hajó újra visszajön. Ezalatt alkalmat talált egy cseh emberrel együtt, aki szintén kényszerújonc volt, hogy innét az éjszaka folyamán megszökjenek. Ezután némi kalandozás után Bonnba érkezett, ahol útlevelet kapott, mellyel tovább folytatta útját Nimwegen (ma: Nimegne Belgiumban) felé. Itt egy hesszeni férfivel találkozott, akinek az volt a terve, hogy Rotterdamba utazik, ahol egy nagybácsija és sok jó ismerőse van, és ezek segítségével hajóhoz juthat, mellyel Franciaországba utazhatna. Így Jelky hozzátársult, megérkezett Rotterdamba, és a vendéglős házában — akit a hesszeni a nagybátyjának mondott — a legjobb ellátásban részesült. 8
