Solymos Ede: Ki volt Jelky András? - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1983)

Egyszer megparancsolta, hogy egy fregattot (Fregatte) szereljenek fel és azt rizzsel, kávéval, vízzel és néhány napi más élelmiszerrel lássanak el. Estefelé, amikor már elinduló félben voltak az történt, hogy egy, a környéken lakó nemes török másnapra bejelentette magát urához látogatóba és ebédre. A rabszolgafelügyelőnek tehát egyedül kellett Jelkyvel és egy fiúval elindulni, hogy ehhez az ebédhez halat fogjanak. Amikor már eléggé távol voltak a parttól, megparancsolta a felügyelő, hogy a vitorlát kifeszítsék és Jelkyt minden ok nélkül ütlegelni kezdte. Ezután ő maga húzta be a vitorlát, mely tevékenység közben felsőtestével a fregatt pereme felett a tengerbe hajolt. A felügyelő ezen testhelyzete Jelkyt abban a pillanatban arra a gondolatra juttatta, hogy ebben a kedvező helyzetben szabaddá teszi magát. Elkapta őt a lábánál és bebuktatta a tengerbe; ez egy darabig küzdött a hullámokkal és végül, mivel kitűnően úszott, igyekezett újra elérni a hajót, de Jelky késsel a kezében állt oda, mintha el akarná vágni a kezeit és ilymódon kényszerítette őt szándékától elállni és a part felé úszni. A hajóban lévő fiú attól félve, hogy a sor rá kerülhet, a lábai elé vetette magát és hűségét és szolgálatát ajánlotta fel. Jelky biztonságot ígért neki és a fregattot átengedte a kedvező szélnek. Hét napon és éjen át vitorláztak kedvező széllel, ezen idő alatt az alvásban és őrködésben egymást váltották. A nyolcadik napon megpillantottak egy nagy hajót, ezt Jelky kalózhajónak hitte és nagyon megijedt, de amint közeledtek, megismerte, hogy az egy keresztény hajó, mindketten felemelték kezüket és segítségért könyörögtek; intettek nekik és jelezték, hogy vitorlázzanak közelebb, ők közeledtek és szerencsésen fel is vették őket a hajóra, és Jelky csatlakozott a matrózokhoz. Ez egy portugál kereskedelmi hajó volt és Makaóba ment, néhány hónapos út után befutott ez a hajó 1757 május hónapjában szerencsésen Makaó kikötőjébe. Ez a Kína legtávolabbi határán fekvő város a portugálokhoz tartozik, ahol tekintélyes kereskedelmet folytatnak. Itt Jelky megköszönte a kapitánynak a kegyes megmentést a nyilvánvaló életveszélyből és engedélyt kapott a kapitánytól nemcsak arra, hogy oda mehet ahova akar, hanem a fregattért, mellyel magát szabaddá tette, 80 spanyol Mattent is átnyújtott neki. Ugyanebben a kikötőben állt egy kínai hajó, melynek uticélja Kanton, a Kínai Birodalom egy híres városa volt. Jelky ennek kapitányával megegyezett 18 spanyol Matten lefizetése ellenében, hogy velük utazhat. Most már csak a török fiú okozott gondot; sírt és kérte Jelkyt, ne hagyja őt el, de a kínai vonakodott felvenni őt a hajóra. Jelky teli