Kovács Zita - Bálint Attila (szerk.): Baja és a Duna. Vallomások ecsettel. Bajai képzőművészek alkotásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 25. (Baja, 1998)
Bajai Képtár 1936-os alapítása a harmincas évek magyar múzeumügyében egyedülálló élő művészeti gyűjtemény kialakítását jelentette. Ennek gyakorlati lebo/ V nyolítása is különös, szinte párhuzamok nélküli a magyar múzeumtörténetben, hiszen egy olyan széleskörű gyűjtőmunka eredményeképpen jött létre, melynek a fővárosban Oltványi (Artinger) Imre, Baján pedig Miskolczy Ferenc volt a mozgatórugója. A bajai származású Oltványi Imre (1893-1963) a budapesti Magyar Jelzálog és Hitelbank igazgatója, író és a Magyar Művészet című képzőművészeti folyóirat szerkesztője, egy jó föl készültségi, művelt, sokat, több nyelven olvasó-író polgárember volt. A művészetet ünnepnek, a lélek ünnepének tartotta, a pihenés széppé, harmonikussá tételére a legalkalmasabb eszköznek. Olyannak, ami a hétköznapi hajszoltságból kiemeli az embert. A mire való a művészet kérdésre Oltványi válasza: „amit a művészettől elvárhatsz: az élet szebbik mását". Oltványi dinamikus egyénisége, páratlan szervezőkészsége s tehetsége jól hasznosult abban a sajátos előkészítő és szervező munkában, ami a bajai múzeum 1936-os alapításához, majd 1937-es megnyitásához vezetett. Oltványi 1935-ben Baján járt, és találkozott Miskolczy Ferenc festőművésszel. Miskolczy ösztönzésére felkereste dr. Borbíró Ferenc polgármestert, és ígéretet tett, hogy amennyiben a város helyiséget biztosít, úgy legalább 30-40 darab képből álló gyűjteményt juttat a városnak teljesen díjtalanul a kortárs festészet (1930-as évek) munkáiból. Olyan alkotók munkái kerültek ekkor a gyűjteménybe, mint Aba-Novák Vilmos, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Berény Róbert, Bornemissza Géza, Boromissza Tibor, Czóbel Béla, Dési-Huber István, Egry József, Farkas István, Ferenczy Noémi, Hincz Gyula, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Molnár C. Pál, Paizs Goebel Jenő, Pátzay Pál, Perlott Csaba Vilmos, Rippl Rónai József, Schönberger Armand, Szőnyi István, Uitz Béla, Vilt Tibor. Oltványi és Miskolczy Ferenc gyűjtőmunkája során tehát a Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteménye művészek és műgyűjtők, városi és országos intézmények, Baja város és magánszemélyek adományaiból született, s lett talán ezért is meglehetősen széles skálájú, mely képes az 1930-as évek magyarországi képzőművészetének meghatározó összképét érvényes és helyes művészettörténeti arányossággal és hitelességgel bemutatni. A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményének gyarapításakor - Oltványi Imre szellemiségét követendő - folyamatosan arra törekszünk, hogy a kortárs képzőművészet „egybelátható" darabjainak megszerzésével a kollekció tovább őrizze azt a sajátos Oltványiféle szubjektivitást, mely a XX. századi magyar képzőművészetet egy különleges kontextus keresztmetszetében láttatja. A kollekció sajátos szellemiségének körvonalait, a gyűjtemény gyarapításán túl időszaki kiállítások rendezésével is igyekszünk időről időre tovább rajzolni - 1998-ban kortárs bajai képzőművészek alkotásainak bemutatásával. Baja város képzőművészeti élete egyszerre hordozza az eleven múlt, az örökölt hagyomány és az anakronisztikus jelen sajátosságait. Egyszerre képviseli az európaiságot és a magyar sajátosságokat; az intellektualizmust és az ösztönösséget; egyszerre szól a polgári nagyvárosok és a bácskai közösségek hangján - méghozzá nagyfokú szigorúsággal és szug^esztív erővel. A
