Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Átképzés és továbbképzés

mégis, megszervezte, A i megyében három helyen, (Baja,1 Bácsalmás.. Jánoshalma) induló világnézeti továbbképzés 6 napqs volt, átlagban 2—3 előadás,t hállgaliák naponta. A.i.anibiyamot az érdekelt nemzeti bizottságok, a Pedagógusok Szabad, Szakszervezete, gs a demokvntikus pártok vezetőinek bevonásával szervezte meg a tanfelügyelőd aki -ezzel nyilván -a- .különbözői oldalról jövő támadások lehetőségét, kívánta eleve kizárni. Baján,;!3./(szakmai és ideológiai) előadást tarn tottak 50—50 perces időtartammal.1^, A .politikai előadásokat egyegy párt /tagja tartotta;, AdMRP Vadász Ferencet bízta meg e/./.el a feladattal előadásának elme: .„Történelmünk mai. szemmel) VoltA1:1 /ioabnoygMK; q ! y.i gőg boq ,, : zó ■(•Agtonob ■ ::Az 1946-os * tanév elején újabb átképzési javaslat látott napvilágot^ amely közgazdasági, politikai és szociológiai: tájékoztatást tartalmazott, eklektikus világnézeti alapon,113 A VKM 92291/194,6. III. számú körrendeleté alapján szervezték ezeket az értekezleteket.113 Baján három’körzetet alakítottak ki. A II. körzet megbeszélésein a bajai tanárokon kívül részt vettek Gara, Vaskút és’ Bács-j szentgyörgy pedagógusai is. Az előadó a; -rk.. tanítóképző (zárda) tanárnője volt, aki ;,,,A: nevelés régi és új eszméiről” beszélt:... A legfőbb és megvalósítandó értékek : a vallás, mely, nélkül nem valósítható meg a mai nevelésünk központjában álló szociális érték.” A vallás után az erkölcs ps a tudás következik sorrendben és értéke szerint. „Ezek alapján, g jövő. nevelési eszméje: a valláserkölcsi, alapon álló, : képességeit a, lehetőség szerint kiművelni akaró és. tudó szociális ember.;,Ez az ember a kereszténység örök ideálja.” Á cisztercita, gimnáziumban .tartott előadáshoz a garai rk. iskola igazgatója szólt hozzá, Kifejtette, .hogy: „az, embernek kettps célja y a,n: boldog legyen a földön, és elérje az örök boldogságot a másviiágqn,” A III. körzet'. á .tanítóképzőben . tartotta aZ összejöveteleit, Az egyik- előádójuk a fentebb már megismert;, apáca-tanárnő volt. : Az előadás után élénk vita alakult ki, melyben a tanárnő Sík Sándort idézte: ,tHa; Marx-mü; élne,.lő.sem depnp materialista.” A.beypzetőt a világnézeti értekezletek megyei, szervezője, Az. egyik bajai, tanár már, akkor zavarta közbekiáltásaival,, előadás^,, mpst-ft vita során-újra1 szót-, kért.-Szemére, vetettexaz plnöknék, a,ki, a djftlfektikus gondolkodásról, valamint.; az -air,. és,fplépítmüny ;viszonyát tói beszélt, hogy. tudása lúányp.s.,.azt, pár oldalas,pprttü^^kM^líPíflr pagandabrosúrákból. ! szepezte. ; A vitori ft ; '9óelll#y pslíftdétsjgi rfftípí #9 azért a két. vijágpézet, harca yisszmtoissz^tért.dl,$.,;■> >t>: it:;rf. í- Az átképzés tartalmi kérdései tehát igen éleseh vetődtek fel. A hangadók a. konzervatív ; oldalon álltak. A harc-mő.sti már mem általánosságban folyt, hanem egyre nyíltabban fogalmazódott; meg a kérdés: mi legyen társadalmi fejlődésünk- iránya? Igen -sok; szó