Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

Menekült pedagógusok

értelmetlen jelentések eltörlését kérte a VKM-től.32 Május végén útiellátmány kiutalását sürgeti, mert 1944 novembere óta egy fillért sem kaptak. Októberben újra kénytelen visszatérni erre a kér­désre. A közlekedési viszonyok javulásával szeretné az iskolaláto­gatásokat mielőbb megkezdeni, hogy a sok gonddal és nehézséggel küzdő iskoláknak a helyszínen látottak alapján megadhassa a leg­helyesebb oktatói-nevelői módozatokra vonatkozó felvilágosításo­kat.33 A főigazgatók gyakran késleltették az új bevezetését, az is­kolaügy demokratikus átalakítását.34 A baloldali erők 1946 tavaszi előretörése után a kormányzat határozott intézkedéseket hozott az általános iskolák bevezetésére.35 Számos, itt nem részletezhető jel­ből, intézkedésből, megjegyzésből, rendeletmagyarázatból nyilván­való, hogy a pécsi főigazgató nem volt egyértelműen az átalakulás híve. 1944. december 18-án megbízta a Bács megyei tanfelügyelőt a közép- és szakiskolák irányításával, de ezt a jogát csak a bajai cisztercita gimnázium igazgatójával együtt gyakorolhatta.36 1946 nyarán felmentették hivatali tisztségéből a régi főigazgatót, s egy fővárosi középiskola igazgatóját bízták meg vezetésével.37 Kinevezése alkalmával körlevélben fordult a felügyelete alá tartozó kollégák­hoz, és támogatásukat kérte.38 Bács megye tanfelügyelőjének nem nagyon tetszhetett a személye és állandó sürgetése. A tengernyi akta közül az egyik külzetére piros irónnal ezt írta: „Nov. 4-én érkezik és már 5-ig jelentést vár????”1“1 A főigazgatót persze felülről árasztották el hasonló rendeletek és feladatok tömegével, hiszen éppen a közoktatás terén uralkodó állapotok miatt támad­ták egyre többször a VKM-et, ami végül Keresztury Dezső minisz­teri tisztségéről való lemondásához vezetett.40 MENEKÜLT PEDAGÓGUSOK 1944 őszén a tárgyi feltételek (épületkarbantartás, a bútorzat pótlása) megteremtése mellett még egy súlyos kérdést kellett meg­oldania tanügyi hatóságainknak: a menekült pedagógusok ügyét. Kisebb részük Erdélyből, zömük Dél-Bácskából jött kis csomag­gal, csekélyke élelemmel. Sorsukat jól tükrözi az egyik tanító le­velezőlapja, melyet Budapestről írt egykori tanfelügyelőjének: „Voltam a Kultuszban új beosztás miatt, eddig még nincs, na­gyon sokféle jelentkezés, irka-firka kell, egyik helyről a másikra küldik az embert ahelyett, hogy azonnal intézkednének. Feleségem­ről nem tudok semmit, mert ő meg ott maradt. Legjobban szeret­nék visszamenni Zomborba. Így élni nem lehet. Drága pénzért sem 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom