Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)
Az alsófokú népoktatási intézmények adatai
lyes fogast, 6 kályhát vettek. A cserepezés és a kémények javítása ugyan szeptember első felére is áthúzódott, de ez már nem zavarta a tanítást.288 Minden igyekezet ellenére februárban még mindig 200 ablak várt beüvegezésre. Ezt viszont a város nem volt hajlandó fedezni, mert 1948. december 31-el fenntartói kötelezettsége megszűnt.289 Az államosításkor a cisztercita általános iskola VII. és VIII. osztálya a központi általános iskola épületibe került át. Miután ezek a gyerekek zömmel a környező falvakból kerültek ki, az igazgató megkérdezte a tanfelügyelőtől, hogy mi legyen a 79 vidéki tanuló sorsa, hiszen ezek lakóhelyükön lennének kötelesek elvégezni az általános iskolát.290 A válasz nincs az iratanyagban, de gyakorlatból tudjuk, hogy a már beiratkozott tanulókat megtartotta az iskola, bár ezek eleinte húzódoztak a közös munkától és a velük párhuzamos osztályokkal csak lazán tartották a kapcsolatot.291 Egy államosítás ügyében íródott jelentésből megtudjuk, hogy az (egyesített?) iskolában 10 tanterem van. 18 pedagógusa közül 11 tanári, 7 tanítói képesítéssel rendelkezik.292 Közli a tanulók létszámát is: I.ált. oszt. 26 VI.ált. oszt. 51 II.ált. oszt. 27 Vl/a ált. oszt.43 III.ált. oszt. 37 Vl/b ált. oszt.45 IV.ált. oszt. 38 IV/a polgári 41 V.ált. oszt. 48 IV/b polgári 43 Az 1948/49-es tanévből egy olyan kimutatás maradt ránk, mely a tanulók szociális származását mutatja:293 40
