Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)

A nemzetiségi oktatás helyzete

egyúttal a város szerb-horvát hites törvényszéki fordítója is volt.1'17 Nevét, iskolai végzettségét jelenti az igazgató. 1947 végén eléggé felszólító körözvényben a pécsi főiskolára akarták elvinni a tanárt, de igazgatója, annak 61 éves korára és egészségi állapotára hivat­kozva, nem ajánlj a.|/|H Az oktatás színvonalának emelése érdekében külön pedagógust neveznek ki a délszláv nyelv szakf elügyelőj évé.1/,!1 A megyei tan­­felügyelő a VKM-től a „Déli Csillag” című folyóirat megrendelését kéri. A Magyar Jugoszláv Társaság folyóiratára azért van szüksége a hivatalának, hogy mindig tájékozott legyen a magyar—jugoszláv kapcsolatok kulturális vonatkozásairól, s így a területén található délszlávok oktatásának és nevelésének ellenőrzését és irányítását a Magyar—Jugoszláv Társaság kívánalmainak megfelelően tudja vé­gezni.150 Külön másológépet kért az akták sokszorosítására, mert a gépelést nem győzték. Legfőbb érve: 11 délszláv általános iskolát szerveztek Bács-Bodrog megyében, ezek ügyét mindenkor igen sür­gősen kell intéznie.151 A délszláv (szerb-horvát) tanítás dolgát va­lóban komolyan vették. A bajaszentistváni iskolának külön pecsétje volt. Ezen ma­gyarul és délszlávul tüntették fel az iskola jellegét. A hosszúpecsé­ten Bajaszentistván közszájon élő, de hivatalossá soha nem vált ne­vét (Vancsaga) is feltüntették. Az 1946/47-es iskolaév befejezésekor a tanfelügyelő arra figyelmezteti a fiatal nevelőt, hogy az órákra írás­beli vázlattal készüljön. Az olvasmány (Dva bogatasa) visszakérde­zésénél a tanító túl részletes segítő kérdéseket tett fel. A tanulók. — csak alsótagozatos osztály van —, kissé félénken számolnak be is­mereteikről, mert az irodalmi délszláv nyelv terén még nehézségek­kel küzdenek. A tankönyvellátás kifogástalan, valamennyit Jugo­szláviából kapták. A tanító rátermett, modora sem rossz, jó nevelő válik majd belőle.1-52 Láttuk, hogy a szülők két oktatási forma között választhattak: 1. Tiszta délszláv oktatás legyen. 2. Magyar nyelvű iskolába járjanak a gyerekek, de délszláv ok­tatásban is részesüljenek.1-5-* Általában ez utóbbi mellett döntöttek. Másképpen — megítélésünk szerint egészségesebben — alakult a szabadon választható nyelv ügye az alsóvárosi iskolában. A tanu­lók egy része a német, másik része a horvát nyelvet választotta. ,,Bu­­nyevác nyelvet azért választott a tanulók egy része, mert ebben a 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom