Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: Baja népoktatásának főbb kérdései 1944-1948 között - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 24. (Baja, 1980)
A nemzetiségi oktatás helyzete
tanítót vettek fel, köztük rk. iskolában működőket is.12'1 A szakosító tanfolyamokat Budapest, Debrecen, Keszthely és Szeged városokban rendezték meg 6 hetes időtartammal. Bács megye a viszonylag közeli Szegedhez tartozott.125 A hagyományos tárgyak tanulását szívesebben vállalták, az újonnan bevezetettekre — például a szövetkezeti ismeretekre -— nem akadt jelentkező.12” Testnevelői szaktanfolyam két helyen indult az országban. Jászberényben 90, Baján 96 hallgatója volt.12' A szaktanítói tanfolyam életre hívása ebben az időben szükségszerű volt. Más úton rövid idő alatt nem lehetett elegendő számú szaktanárt biztosítani az általános iskola felső tagozata számára. Az 1948. június 16-án bekövetkezett államosítás után előtérbe került a szakoktatás színvonalának emelése. Csakhogy ennek teljes kiépítéséhez 24 755 tanár kellett volna a meglevő létszámon felül.128 Ennyi tanár képzésére, évi 200 fő kibocsátása mellett, végeláthatatlan idő kellett volna. 1947 novemberében kezdte meg első tanévét a Budapesti Pedagógiai Főiskola. Ezt követően Szegeden, Pécsett, Egerben (eredetileg Debrecenben) alakultak — 3 éves képzési idővel — főiskolák. Olyan pedagógusok felneveléséről volt szó, akik az alsó fokú osztálytanításra, a felső osztályokban pedig bizonyos tárgycsoportok szaktanítására nyertek képesítést.120 A végzős hallgatók kikerülése után a továbbképzés más formái alakultak ki. de ezeket már nem követjük nyomon. A NEMZETISÉGI OKTATÁS HELYZETE A demokratikus átalakulás szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a nemzetiségi oktatás rendezésének. A nemzetiségek jogainak biztosításához hozzátartozott a politikai egyenjogúság megvalósítása. a nemzeti kultúra ápolásának, az anyanyelv művelésének joga. Mindezek lényeges eszköze és velejárója volt az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtése. Bácskában két, számban jelentős nemzetiség élt: a német (sváb) és a délszláv (bunyevác). A német nyelvű oktatás korábban az 1936. május 28-án aláírt magyar —német kultúregyezmény alapján kedvezményeket élvezett, a délszláv nem. Ezt a hátrányos helyzetet mindenképpen meg kellett szüntetni. Az Országos Köznevelési Tanács már 1945. júliusában állást foglalt abban, hogy az óvodák, népiskolák, gimnáziumok és szakiskolák ügyében beadott kéréseket — lehetőleg a nemzetiségi- vezetőkkel együtt elvégzett adatgyűjtés alapján — minden indokoltnak mutatkozó esetben a nemzetiségek javára kell eldönteni. Az elnöki 2(1
