Nagy István művészete. Az 1973. október 18-án Baján megtartott tudományos tanácskozás előadásai - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 23. (Baja, 1975)
Pap Gábor: Adaléknak Nagy István "alföldi" korszakához
évek közepén Kolozsvárott helyi nevezetességnek számító Bolond Sándorról festett és az egykorú sajtóban igen meleg méltatást kapott, az előbbinél nem kevésbé nagyhatású pasztel-portréval. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy ez utóbbi, egy felvirágozott Girardi-kalapos, pipázó, gomblyukában ugyancsak virágot viselő egykedvű arckifejezésű középkorú férfi arcképe a Pásztortűz 1925. VIII. 9-i számában, a 384. oldalon aránylag jó minőségű reprodukcióban tanulmányozható. A korábbi kép, „A bamba” modellje minden tekintetben (életkor, fejforma, arckifejezés, stb.) szembetűnően elüt ettől a figurától, a két képnek semmi köze sincs egymáshoz, azon túl, hogy ugyanannak a művésznek kiemelkedő alkotása mindkettő. c) Még egy dátum-pontosítással vagyunk adósak. A kérdéses mű címe: Kiránduló társaság; a bajai Krammer gyűjteményből került a MNG tulajdonába, ahol ma a 2959-es sorszámot viseli. Keletkezési idejére vonatkozólag a legutóbbi feltevés: 1920 körül. A feltételezés azon alapult, hogy a kép harsány színezése, a széles formák és az atmoszférikus hatások kedvelése ezt a pasztellképet, valamint a többi, hasonló felfogásban készült zsánerképet a huszas évek elejének élénk színezésű, nagy foltokból felépített tájképeivel rokonit ja. A korai keletkezés mellett szólt az a néhány korábban készült, vázlatosabb kidolgozású pasztellkép is, amelyek egyikét, az 1915-re datált „Gyomlálók”-at (9) most diapozitíven is be tudjuk mutatni. (MNG) Az új adat, amely a fenti datálás revízióját elindította: a kolozsvári Pásztortűz 1925. évi 10. számában közölt három reprodukció. (Rajz-másolatuk a birtokomban.) Az i. helyen, a 475. oldalon reprodukált „Szabadban” című pasztellkép, továbbá az „Álom” című pasztell (506. o.) valamint Szabó Vera szobrásznő ugyancsak pasztell portréja (506. o.) egyetlen összefüggő sorozat darabjai. Keletkezési körülményeikről az idézett lap-szám is beszámol, de más forrásból is pontosan tudjuk (1), hogy Nagy István 1925-ös kolozsvári tartózkodása során Náthán Mór ügyvéd házában lakott, és a házigazda feleségét, Szabó Vera szobrásznőt, valamint a baráti kör számos tagját megörökítette. A pasztellportré alapján könnyen azonosítható az „Álom”, illetve a „Szabadban” női főszereplője Szabó Verával, és feltételezésünk szerint ugyancsak ő jelenik meg az utóbb Magyarországra került, de egykor ugyanebbe a sorozatba tartozott Nemzeti Galéria-beli csoportképen. Ezek szerint a Kiránduló társaság című pasztellkép pontos keletkezési ideje: 1925. (Megjegyezzük, hogy bár óvatos fogalmazásban, de már az 1965-ös kismonográfiában is hasonló értelemben 32
