Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)
Vidékünk a török korban
November közepe táján a Felvidékre menekült földesurak is kezdtek lassan hazatérni, de Jován arra hivatkozva, hogy ő a földet János királytól kapta, nem engedte őket birtokaikba, sőt elfoglalta azok kastélyait, földjeiket pedig saját népének osztotta szét.67 Jován székhelye a szomszédos Szabadkán volt, Török Bálint várában, s amikor ez erőszakkal akarta visszafoglalni sajátját, nyílt ütközetben leverte. Miután Madaras sorsa a XV. század második felétől több ízben is összefonódott Szabadkáéval s azzal egy birtoktestet képezett, igen valószínű, hogy a délszlávok falunkat is megülték. A magyar urak panaszra mentek János királyhoz, de az semmit sem tett Jován ellen, hiszen katonai erejére nagyon is szüksége volt.68 A szerbek közismerten jó katonák voltak s ezért Ferdinánd is igyekezett megszerezni őket. Fráter Györgynek megírta, hogy szedjen össze amennyi hadat csak tud számára, főleg szerb lovasokat és gyalogosokat. Komáromhoz pedig szerb naszádosokat kért.69 Titkos szövetségek útján is igyekezett megszerezni Jovánt, mert 1527. február 27-én jelentik a királynak, hogy a küldött még nem adta át a pénzt és a nemeslevelet.70 Április 13-án azonban II. Lajos özvegye, Mária már arról értesítette fivérét Ferdinándot, hogy Jovánnak 15.000 katonája van és kész átállni a Habsburg királyhoz.71 Időközben Jován Szegedre tette át székhelyét, mert a Bácskát felélték hadai.72 Szapolyai János a tőle elpártolókat megbüntetni akarván nagyobb hadsereget küldött ellenük, de ezt szétverték és Erdélybe törtek. 1527. április 12-én Gyulafehérvárott kelt levelében azt írja az erdélyi püspök, hogy a Fekete Ember kegyetlenül elűzi a krisztusi vallás híveit, nem kíméli az oltárokat és templomokat, korra és nemre való tekintet nélkül elűzi a katolikusokat.73 Jován híveinek zöme görögkeleti volt.74 Végül is július közepén Czibak Imre temesi főispán serege verte szét Jován hadát, maga Jován is megsebesült.75 A menekülőnek Török Bálint vette fejét. A szerbek ezután két pártra szakadtak és némileg szétszóródtak, de vidékünket továbbra is ők népesítették be. Hoberdanecz János rác kapitány ugyanis azt jelentette a királynak még közvetlenül Jován halála előtt, hogy ha urának valami baja esne, úgy ő Bács megyébe viszi a sereget táborozni.76 A királyi Magyarország végképpen lemondott területünkről, mert amikor a megyék adóját vetik ki 1527—30-ban, abban már sem Bács, sem Bodrog megye nem szerepel.77 A magyar közigazgatási szervek 1526-ban egycsapásra megszűntek s az egész török kor alatt István 17 ■(j \'A * J BAJA
