Kőhegyi Mihály - Solymosné Göldner Mária: Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig, 1810 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 22. (Baja, 1973)

Az őskortól a török korig

előteremteni. Csakhamar kifizették azonban tartozásukat —, mert 1380-ban már ismét az övék a terület-, sőt azt olvassuk, hogy Töttös László garai birtokáról két jobbágy 15 lóval és 14 szarvasmarhával Köncsög fia Tompa László madarasi birtokára szökött át. Tompa Lászlónak, aki apja után a kun kapitány tisztét örökölte meg, ekkor officialisa (ispánja) is volt Dezsőíi László mester személyé­ben Madarason.26 A család magánbirtokainak kiterjedését kevéssé ismerjük, de azt tudjuk, hogy Madaras mellett Halas és Zside (Borota határá­ban) is az övék volt. Aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogy az ő kezükön volt az egész uradalom, amely négy mezővárost (Halas, Madaras, Szabadka, Tavankút) és számos falut foglalt magába.27 A Madarastól északkeletre fekvő Tompa község mindmáig őrzi alapí­tójának: Tompa Lászlónak nevét. 1391-ben Bodrog megye a területén levő tolvajokat, latrokat, gyilkosokat, fosztogatókat és más megrögzött gonosztevőket össze­íratta. A terjedelmes listára Tompa László két madarasi jobbá­gyának a neve is felkerült: Santus fia Mihály és Pál mester. Mind­kettőjüket fővesztésre és javaik elkobzására ítélik. Megölésük és holmijaik elvétele miatt még a rokonság sem léphet fel semmiféle kártérítési igénnyel.28 A család kezéből azonban nemsokára kihull e birtok, mert 1403 őszén Zsigmond király a falut Kala-i Leukws fia Miklósnak adományozza, aki szolgálatai jutalmául addig tarthatja azt kezében, mig más birtokkal nem kárpótolja.29 A Szabolcs megyei Kállay család birtokain fejlett gazdálkodás folyt s a társadalmi viszonyok is előrehaladott állapotban voltak.30 Bizonyára ennek kell tulajdonítanunk, hogy 1406-ban Bodrog me­gye előtt a madarasi hospesek Bátmonostori Lászlónak adandó elég­tételre kötelezik magukat, amiért annak jobbágyai terragium meg­fizetése nélkül hozzájuk költöztek.31 A helységnek Miklós nevű bí­róját is megemlíti az oklevél (iudex cum hospitibus de Madaras).32 A terragium olyan földadót jelentett, melyet a jobbágyok az úrbé­res földek után fizettek a földesúrnak. Sokkal nehezebb a hospes szó értelmezése, mert jelentése az idők folyamán jelentősen meg­változott. A XIV. század elején a jobbágy és a hospes közt már igen csekély a különbség. Jobbágyból hospessé válni egyszerű do­log. a földesúrnak megfizetett terragium ellenében szabadon ván­dorolhat a jobbágy és válhatik hospessé. Ekkor lesz általánossá a beözönlésnek az a módja, hogy egyesek, akik előzőleg jobbágyok voltak, a városokba vándorolva hospesekké válnak. Olyan felszó-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom