Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)

6. A mint a fentebbi 4uc pontban említve van, Baját hajdanta Francovillának nevezték. — Némelyek e nevet a romaiaktól, mások ismét a galloktól származtatják. Miután azonban, a történet lapjain, sem a romaiak, sem pedig a galloknál e név elő nem fordul, ismét nem lehet biztosan meghatározni, vájjon elneveztetése melyik népnek tulajdonitható? — Csevapovich után, kit források nagy hiánya miatt leginkább követhetünk a Francovilla elnevezés, a Nagy Károly alatti frankoktól ered. (Recensio Observ. Min. Prov. Capist. Budae 1830.) — Mai elnevezését Schönberger, több egyebekkel Decy után az avarok leghíresebb „Baján” nevű khánjától származtatja, kinek szerinte a Kis-Sumárnál vára is lett volna (tDengbuch des gros. Brandes 91. Pest 1841:) Mások akarják tudni, hogy a Dunának egykor a Pető-szőlők alatt létezett kikötőjétől „Bai” kölcsönözte mai nevét. Sőt vannak kik név-és táj-hasonlatosság alapján a’Nápoly melletti Bajától (:Castel di Baja) (Katáncsics orbis antiq. Tom I. pag. 567. n. III. Budae 1824:) szeretnék származtatni. Ámde mind ezeket légből kapottak gyanánt tekinthetjük, mert ugyan is: Baján vezérnek itt történt letelepedéséről a legtöbb hazai Írók hallgatnak. A „Bai” szótóli elneveztetés szinte csak gyanitáson alapul. A Castel di Bajával pedig nevetséges összehasonlítani. Nézetünk szerint Baja elnevezését a Vajas folyótól vette, mely éjszakról, és részben nyugotról is határát képezi. Állításunk igazolásául felhozhatjuk, miként a XV. század közepén „Vaja alias Baja” néven emlittetik. Ezen átváltozás pedig ép úgy történhetett, mint más szavaknál pl. Vuda, Voda, Buda, ( :Magyar-ország legújabb leir. if Palugyai Imre I. k. 31. Pest 1852:) Vodrog Bodrog s.t.b.

7. a) A Baja városi szőllők egyik része „Pető” név alatt ismeretes. — Homokos dombon terül el alatta vizenyős rét- és kaszálókkal s kellemes kilátással a tuladunai hegyekre. — A hagyomány szerint itt hajdan „Petavium nevezetű város és tengeri kikötő állott, melynek azonban a történelemben nincs nyoma. — Még napjainkban is látható e dombozat egyik részén némi kő-omladék, melyet a nép az ott régi időkben fennállott templom romjainak tart, s mely hiedelme annyival is inkább valószínű, mert ugyan azon a helyen még nehány év előtt is mutogattak egy kriptát, mely senki által sem bontatván fel, jelenleg föld alá van temetve.

b) A város határában fekvő szőllők egyik részét ismét .Kenderestó”-név alatt ismerik. Néhány év tized előtt még egészen vizenyős s’ náddal benőtt tájék. A lakosok tudomása szerint nemrég tó volt, leginkább kenderáztatásra használva, melytől nevét is nyerte.—

c) A város határában fekvő földek egy részét ..Vranyas”-nak

18