Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
Közleményünknek az a célja, hogy Észak-Bácska községeinek anyagát hozzáférhetővé tegyük a kutatók, elsősorban a megyei helytörténészek számára. A közlés betűhű, még az eredeti szöveg következetlenségeit is megtartottuk, hiszen a legtöbb esetben nem tudtuk eldönteni, hogy a két lejegyzés közül melyik volt a közhasználatú helynév. A legtöbb község jegyzője csak beszámozta a feleleteket, de a kérdéseket már nem ismételte meg. Ezért a szöveg megértése céljából itt a Kérdéseket és az Utasítást teljes egészében közöljük. Eredetijük Pesty Gyűjteményének Bács-Bodrog vármegye községeit tartalmazó kötetében található. Az adatgyűjtés a következő kérdőpontokra terjed ki: 1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, hová a helység tartozik. A terület ezen politikai felosztásán kívül némelykor vidék, környék, táj is bir külön elnevezéssel, vagy több falvak csoportozata közös név alatt ismertetik. Ahol ilyesmi előfordul, az összeírásban figyelembe veendő, és ha lehet magyarázandó. 2. A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte. — Sajátos jelenség, hogy a magyar és román falvak a körülfekvő szász falvak által Erdélyben német elnevezést nyernek, mely elnevezésről az illető magyar és román falvak lakosainak sejtelmük sincs, és mely név különben is csak kis elterjedéssel bír. Viszont sok szász és román falu magyar névvel is bír, miről az illető szász és román falvaknak tudomásuk nincs. Ily viszonyok az ország minden részeiben foroghatnak fenn, hol több ajkú a lakosság, azért felemlítendők. 3. V olt - e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különféleképp íratott a mostani helység? 4. A község mikor említtetik legkorábban? 5. Honnan népesíttetett? 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve? 6