Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
A község mostanában Szántová-nak neveztetik, mely név alatt jelenleg csakis ismeretes — Bács Bodrogh megyében ezen Duna mentében hajdani időben az 1526 lk évi Mohácsi gyászos ütközet előtt magyarok laktak, mely régi időkben ezen községet a mint is a régi megyei irományokból kitűnnik Herczeg-Szántónak nevezték — azon gyászos ütközet után a magyarok a törökök által felkonczoltattak részint, részint rabszolgaságba vitettek, — minek utána a magyarok ily módón kipusztultak, a vidék pusztán maradt — később a monda szerint e vidéket — óhitű szerbek lakták, kik is a midőn a törökök 146 évek lefolyása után Ferdinand osztrák Fejedelem által Bécsnél megverettek, és igy Buda várát is elvesztették — a Dunán lefelé megfutamodtak — hogy történeti jelentőségű események színhelye volt e környék, s’ hogy e vidéken Csaták vivattak, bizonyítja azt a velünk éjszak felé eső szomszédos Csatalja (:Csataalja:) község el nevezése. Szántóvá községe legkorábban a régi annyakönyvek szerint 1700 ik évtől említetik és 1715 ik évben Plébánia erigáltatott, mely Plébániához Béregh és Kolluth szomszéd községek egész 1752 ií évig mint filiale tartoztak. A tradíció szerint ismeretes hogy a jelenlegi úgynevezett (:Sokacz:) Dalmata lakósok Croátiából a magyarok pedig felsőmagyarországból származtak ide. Ezen helység eredetileg Herczeg Újlakinak által alakitatott, azért neveztetett elején Herczeg=Szántó-nak. A községben előforduló topographiai helynevek megnevezése: Gyuritsi erdő és Nagyerdő Rasztina és Gákova felé a déli részen. Hegyierdő Béregh felé a kelet részen — azon felül: Nagylapos. Krajnicza, Jóvá, és Andrintsinfok elnevezésű halásztavak, melylyeknek azonban igen kevés látható jelük van, s jelenleg mint kőzlegelő használtattnak — ezen tavak és rétek, melyek a Duna nyugoti kanyarul ásánál vannak még a Duna kiöntések történtek, és a Duna töltés nem vonatott, számtalan és igen nagy mennyiségű jó halat tartalmaztak, mely időben a közlakóság foglalkozásának nagyobb része a halászat volt, s’ a földművelés a halászatnak utánna állott — a szántóföldek, mellyek meglehetős termő erővel birnak következőleg neveztettnek : Gyánicza, a hol csupán kender termesztetett, Czirkovlya, Krusevlya hajdan erdős bokros hely — Kisfőld, Nagyfőid, és Dautovai határ, mellyik közt Garára vezet egy mellékút — Duganyiva, Kotvtyeve, mely közt Gakovára vezet egy mellékút — Klakter mely dombos helyen fekszik és ezen keresztül Rasztinára vezet egy dűllőút — ezenkivűl az úgynevezett Kaszálok, mellyeken jelenleg nem 62
