Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
sik mateovicsi fele rész tőszomszédságában a két puszta részt elválasztó egy hosszant elnyúló árok mellett. — b. ) A nyűgöt felé felső Sz. Iványi község közelében szinte külső földek között egybizonyos terület Cserepesnek neveztetik, közhiedelem szerint ezen terület onnan vette e nevezetését, mivel ott egy kocsma létezett, melly Cseréppel vala fedve. — c. ) Legujjabb időkben is, midőn a föld az adó kivethetése tekintetéből ujjólag felvétetett, új helynevi elnevezések jöttek divatba, t. i. azon földrészek, a melylyek keletnek eső tataházi határfelé esnek Negyesieknek neveztettek el bizonyossan azért, mivel az oldalról a körül fekvő tataháza, felső Sz. Iván, Jankovacz, és Mateovics részént Mezőváros, részént községek és puszták négy határ Dombjai fekszenek. A nyugotnak eső földrészek pedig Laposrétieknek neveztettnek, a tekintetből, mivel e vidék alacsonyabban feküdvén helyet hellyel vizzel is borittatni s’ áltáljában kaszálok gyanánt az illető birtokosok által használtattni szokott, s’ végre: A fentebb előszámlált helynevek fekvései az ezt megelőző pontban már előterjesztetett. — Matheovitson 1864. évi Aprilis hó 24. Frieberg Sebestyén Piukovits István Jegyző helyettes Kapitány Mélykút Mélykút község fekszik Bács Bodrogh megye felsőjárásában. Ezen község országszerte Mélykút helység név alatt ismeretes, s’ emlékezetet túl haladó időtől fogva mindég igy neveztetett. A községnek más elnevezése nem volt. A Község legkorábban a 17 ül században említetik, minthogy egy hitelt érdemlő s’ használatban levő réz pecsétnyomoja vagyon, melyen az 1661 üt év kivésve tökéletessen látczató. A népesités a legöregebb emberek szóbeli adataiból és a még most is fenlétező nevekről Ítélve Magyar ország felső megyéiből és a közel fekvő pusztákról eszközöltetett, itt hajdan a’ magyar és 59
