Kőhegyi Mihály - Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 21. (Baja, 1973)
jerok neve utóbb a frankokra (:szabadok:) átment azon helynév, mely a bojer népnévvel rokon volt, N. Káról idejében Francovillára átváltozott, még pedig az a. o. B. W. betűk felcserélésével p. u. Vuda, Voda = Buda, Beszprém = Weszprém,— Vodrog=(:Vodarog=Vizkönyök:) Bodrog s.a.t. Greiderernél előjő Vaja alias Baia, mire azon nézetünket is kimondhatjuk, hogy a város nem vajas folyótól, hanem a folyó a város nevétől kapta elneveztetését. Továbbá megemlithetjük, hogy némelyek Déci után Baját az avarok Báján nevű Khánjától származtatják, kinek itt vára volt volna. — Mások pedig azt tartják, miként a dunának a petőszőlők alatti kikötőjétől a „Baj” kölcsönözte elneveztetését; mindez menyire hordja magán a valószínűség jellegét, Ítélje meg a t. olvasó. j a 4. pontra. Negyedik Béla által 1235-ben Magyarországban letelepített ’s provincia ungaria nevet nyert szerzetesek közül néhány tag 1260- ban már Baján létezett, s ezek hátramaradt irataiban, különösen a pisai schematismusban (:1400. évről olvassuk: Provincia ungaria habet octo custodias e.t.c. 3, Custodia Griminis habet: Bacsini, Voilach (:most Illők:) e.t.c. — Franchae-Villae = Vaja = Baja. etc. az 5. pontra Ennek nyomát sem találjuk. A mohácsi veszedelem után háromféle nép lakta: magyar, német, rácz. Úgy látszik azonban hogy a bevándorolt ráczok = szerbek többen lehettek mint a magyarok s németek összevéve. Ezt következtetjük először a gr. n. e. három templomából (:az egyik 1702-ben a Rákócziak által pusztittatott el :) és két plébániából, — másodszor több utcza, folyó, erdőrész, szőlődülő elnevezéséből p. szurdulia, sugovicza, nagy, és kis=sumár, provalia, Fanczaga s.a.t. Harmadszor a város levéltárában I. Leopold által kiadott oklevél ezen kitételéből: „meis dilectis rascianis. — Nevezetes Grassalkovich herczegnek 1750. aoril 24TM a biróválasztást meghatározó irata, melyben többek közt ez áll: „siquidem civitatis hujus Romano-Catholici Hungári et Germani duplo supererant religuos Graecei Ritus cives et incolas; ideo tunc pro diverse nationis civium consolatione, tunc pro utriusque ritus po~ púlórum satisfactione, circa iudices officium et modus et alternative observabitur, ut uno anno Hungarus, altero Germanus, tercio 23
