Bernshütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 20. (Baja, 1972)

Névadási szokások Észak-Bácskában az 1960-as években

Férfinevek 1959-ben: Gusztáv, Alfonz, Alajos, Bertalan, Gáspár, Pongrác, Levente;

1962-ben: Ágoston, Lőrinc; Benjámin, Kelemen, Lukács, Simon;

1966-ban: Győző; Benedek; Kázmér, Medárd;

1970-ben: Fábián, Vendel; Lénárd; Erik, Kornél. Második névként: Emil, Gerzson, Hugó, Jakab, Leó, Rókus, Szilveszter.

A ritkán előforduló női nevek kisebb, a férfinevek nagyobb hányada ítélhető elavultnak adásuk időpontjában.

Az igen ritkán előbukkanok közé tartoznak a délszláv nemzetiségi nevek is: Darinka, Jovánka, Szpomenka, Veszna, Zorica női nevek; illetve Bránkó, Dragon, Dusán, Marin, Sztankó, Zorán, Zsivka, Zsivkó férfinevek. Jelenlétük igazolja, hogy a délszláv nemzetiség kisebb töredéke még ragaszkodik anyanyelvének névkincséhez. A falvak hagyományőrző jellege villan fel e tényben, ugyanis a város (Baja) délszláv lakossága ugyanebben az időben már teljes mértékben elszakadt eredeti keresztneveitől. Ezt csak sajnálhatjuk, hiszen többségük igen szép hangzású (és jelentésű), ugyanakkor gazdagítják, színesítik az ország teljes névállományát is. Többségük nem található meg a Magyar Utónévkönyvben, anyakönyvezésüknek azonban nincs semmi akadálya, ugyanis az ott szereplő nevek csak a magyar anyanyelvű állampolgárok választási körét határozzák meg. Akadályba ütközne viszont az Effi, Jozefin, Orietta, Rolla, valamint a Gyöngyike, Györgyike, Ilse (Ilona?) Marika, Mirjám (Mária), Szerén (Szeréna), Verona (Veronika) becenevek anyakönyvezése. (Vidékünkön a Szerén nevet a közvélemény a szerény jelentésű melléknévre vezeti vissza. Erre utal annak a gimnazista kislánynak a véleménye is, aki az általa választott Szerénke kapcsán írta: „Ez a név nagyon illik rám.”)

A második keresztnévről

Magyarországon 1953 óta (belügyminiszteri rendelet alapján) csak két utónév anyakönyvezhető. Előzőleg — ha nem is túl gyakran — előfordult, hogy a szülők hárommal, néggyel is kedveskedtek gyermekünknek, mint az a bajai városi iktató, aki 1895-ben az Ervin, Antal, István, László nevekkel ajándékozta meg kisfiát.

Területünk lakói manapság egyre ritkábban élnek a második utónév adományozásának lehetőségével, s így ezek előfordulási aránya évről évre csökken: 1959-ben még minden hetedik fiú és hatodik leány kapott két nevet, 1970-ben azonban már csak minden tizedik. Számszerű csökkenésük azért következett be, mert a második névnek egyre inkább azt a feladatot szánják a szülők,

23