Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)
végeztek ki, akik nem voltak hajlandók az alkotmányhoz csatlakozni. December 11. A franciák szerencsétlen királyát XVI. Lajost ellenséges érzületű katonák a nemzetgyűlés termébe vezették, ahol a feltett kérdésekre rettenthetetlen bátorsággal válaszolt. Közölték vele, hogy bűnvádi eljárást indítanak ellene. Őfelsége a maga számára csak annyit kért, hogy védőjét maga választhassa szabadon. Ezután ismét visszavitték a Tempio palotába. (186) 1793. Január 21. napján történt a legszomorúbb esemény Párizsban, mely új korszakot jelent az évszázadok történetében. Leplezetlenül mutatta meg magát a gyalázatosság Franciaországban, amilyen csak az ókori zsarnokság idején fordult elő. A franciák igen szerencsétlen királyát, XVI. Lajost a nemzetgyűlés igazságtalan, szabálytalan és illetéktelen ítélete alapján, reggel 10 órakor a forradalmi téren lefejezték, ugyanannál a talapzatnál, melyen 4 hónappal azelőtt ősének szobra állt. Tetemét abban a Magdolna temetőben temették el, ahol azok csontjai pihennek, akik az egyezség alkalmával haltak meg. Lajost vasárnap délelőtt különítették el családjától. Este megvacsorázott és nyugodtan aludt. Reggel 7 órakor ébresztették. Felkelt és szó nélkül felöltözött. Nyolc órakor a kivégzés színhelyére vitték. Gyóntatója és két hivatalos személy volt vele a kocsiban. Útközben egy szót sem szólt. Egész haláláig a legteljesebb csendben volt, eltekintve attól, mikor a templom kapuján átment. Akkor egyesek köny őrületből kegy elemért kiáltottak. Amikor megérkezett a kivégzés színhelyére, 4—5 percig a kocsin tartózkodott és a gyóntatójával halkan beszélt. Végül leszállt a kocsiról és gyászruhába öltözve a nyaktiló alá lépett, majd a nép felé fordulva hangosan ezt kiáltotta: Ó franciák, én ártatlanul halok meg ! Ebben a pillanatban és ezen a helyen, ahol az isteni Bíró előtt készülök megjelenni, az igazságot mondom nektek ! Ellenségeimnek megbocsátottam bűneit és kívánom, hogy Franciaország... Ezekre a szavakra megszólaltak a dobok, hogy ne lehessen hallani a kegyelmet kérő kiáltást. Ezután maga helyezte fejét a nyaktiló alá és lefejezték. A hóhér megragadta a fejet, felmutatta a népnek és hangját felemelve kiáltotta: Éljen a szabadság ! Éljen a Francia Köztársaság ! Az uralkodó lefejezése után a királyi ruhák szétosztására gyorsan összetódultak az emberek. A király levágott haját egy asztalosnak adták el. E helyen igazán elmondható: „Elosztották ruháimat és az én fejem hajzatára sorsot vetettek.” (188) Szeptember 16-án a francia királyság zsarnokai szentségtelen őrjöngésükben — ugyanazzal a szégyenletes nyaktilóval, amivel előbb 23
