Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)

Április 1-én a reggeli órákban gyengén havazott, majd hirtelen megállt. Ebéd után éppúgy, mint esetefelé villámlött és égzengés volt.

Április 2-án hideg idő volt. Dörgött, villámlött. Este és egész éjszaka komolyan havazott.

Április 3-án egy lábnyi hó és fagy volt.

Április 4-én reggel derült idő, délben szél volt, este mennydörgőit.

Április 8-án szeles-hófúvás volt.

Április 13-án délután 4 órakor villámlött és dörgött.

Április 16-án mennydörgés, villámlás, utána jégeső volt.

Április 20-án körülbelül fél nyolckor hatalmas szél volt és kegyetlen hideg. (134—135)

Május 29-én a hőmérő +42 fok melegre emelkedett. (135)

Október 29-én kaptuk Erdélyből azt a vészes és szomorú hírt, hogy Hunyad megyében és környékén a románok17 egy csoportja — vad vérengzés közepette — fellázadt földesurai, a magyar nemesek és a katolikusság ellen. A vezérük ési minden baj kirobbantója Hóra Miklós volt és az ő kapitánya, vagy kéme, egy Closzka nevezetű egyén, akik azt a hazugságot agyalták ki, hogy császári rendelet alapján kell kiirtani a magyarokat. A tájékozatlan románokat könnyen félrevezették, úgyhogy számuk csakhamar több ezerre nőtt. Ezek Erdély nagy részén az épületeket lerombolták, a jószágállományt felperzselték, védtelen férfiakat és nőket gyilkoltak le, miután Zám, Petris, Illgyu, Tok, Gulyás, Szoborszin, Viniste, Todvaradia, Hallalit, Gyulica. Kobastie, Baka, Kaprunca, Berzovara, Konop, Otvosh, Milva falvakat és ezeken felül még amije csak volt a földesuraknak, megsemmisítették, felgyújtották. Ezután Sólymosba érkeztek, amely falu a Maroson innen, Radnától félóra járásra van. Miután ott kirabolták a jegyző és a korcsmáros házát, üzentek a radnai atyáinknak, hogy reggelizni majd hozzájuk fognak menni. Ekkor az atyák és a katolikus hívek oltár elé borulva kérték a Szentlélek és a Szűz Anya segítségét, majd a rendfőnök atya üzenetet küldött a község bírójának (akinek fejvesztés terhe alatt kötelessége volt a katonák elszállásolásáról, a lovaknak zabról és Sjzénáról gondoskodni), hogy rövidesen 400 felfegyverzett reguláris katona érkezik a faluba. Mikor a zendülő románok erről tudomást szereztek, visszatértek Erdélybe. A lázadók főkolomposa egy Szalisz nevű valaki (egyesek ezt a nevet álnévnek tartják). Ez ravaszsággal élve a királyi kincstárból sok ezret szerzett, majd a törökökhöz menekült. Amint mondják, a török később kiszolgáltatta II. József császárunknak. Hóra a románok főpópája (esperese) volt.

18