Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)

Április 1-én a reggeli órákban gyengén havazott, majd hir­telen megállt. Ebéd után éppúgy, mint esetefelé villámlött és égzengés volt. Április 2-án hideg idő volt. Dörgött, villámlött. Este és egész éjszaka komolyan havazott. Április 3-án egy lábnyi hó és fagy volt. Április 4-én reggel derült idő, délben szél volt, este menny­dörgőit. Április 8-án szeles-hófúvás volt. Április 13-án délután 4 órakor villámlött és dörgött. Április 16-án mennydörgés, villámlás, utána jégeső volt. Április 20-án körülbelül fél nyolckor hatalmas szél volt és kegyetlen hideg. (134—135) Május 29-én a hőmérő +42 fok melegre emelkedett. (135) Október 29-én kaptuk Erdélyből azt a vészes és szomorú hírt, hogy Hunyad megyében és környékén a románok17 egy cso­portja — vad vérengzés közepette — fellázadt földesurai, a magyar nemesek és a katolikusság ellen. A vezérük ési minden baj kirob­bantója Hóra Miklós volt és az ő kapitánya, vagy kéme, egy Closzka nevezetű egyén, akik azt a hazugságot agyalták ki, hogy császári rendelet alapján kell kiirtani a magyarokat. A tájékozatlan ro­mánokat könnyen félrevezették, úgyhogy számuk csakhamar több ezerre nőtt. Ezek Erdély nagy részén az épületeket lerombolták, a jószágállományt felperzselték, védtelen férfiakat és nőket gyil­koltak le, miután Zám, Petris, Illgyu, Tok, Gulyás, Szoborszin, Viniste, Todvaradia, Hallalit, Gyulica. Kobastie, Baka, Kaprunca, Berzovara, Konop, Otvosh, Milva falvakat és ezeken felül még amije csak volt a földesuraknak, megsemmisítették, felgyújtották. Ezután Sólymosba érkeztek, amely falu a Maroson innen, Radnától félóra járásra van. Miután ott kirabolták a jegyző és a korcsmáros házát, üzentek a radnai atyáinknak, hogy reggelizni majd hozzájuk fognak menni. Ekkor az atyák és a katolikus hívek oltár elé bo­rulva kérték a Szentlélek és a Szűz Anya segítségét, majd a rend­főnök atya üzenetet küldött a község bírójának (akinek fejvesztés terhe alatt kötelessége volt a katonák elszállásolásáról, a lovaknak zabról és Sjzénáról gondoskodni), hogy rövidesen 400 felfegyverzett reguláris katona érkezik a faluba. Mikor a zendülő románok erről tudomást szereztek, visszatértek Erdélybe. A lázadók főkolomposa egy Szalisz nevű valaki (egyesek ezt a nevet álnévnek tartják). Ez ravaszsággal élve a királyi kincstárból sok ezret szerzett, majd a törökökhöz menekült. Amint mondják, a török később kiszolgáltatta II. József császárunknak. Hóra a románok főpópája (esperese) volt. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom