Koszta István - Kőhegyi Mihály: Kivonatok a bajai ferences zárda háztörténetéből 1694-1840 - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 19. (Baja, 1972)
A régi időben elterjedt gyakorlat volt, hogy ha egy személy, egy család, vagy éppen egy intézmény, több-kevesebb lapból álló, kézzel írandó, előre bekötött könyvet fektetett fel, az elején néhány oldalt szabadon hagyott arra az esetre, ha esetleg később valami fontos beírandó akad. Így lehetett ez a bajai ferencesek Historia Domusával is. P. Kayser Ferdinánd, mintegy figyelmezteti az olvasót, hogy az alább következő szöveg eredetileg nem volt a kötet elején, hanem azt ő, más forrásból, jóval később másolta ki, az alábbi cím alatt: „A bajai konventről a tartományjőnökség jegyzőkönyvéből.” 1694. Az elöljáró kinevezési jogát az olovói házfőnök atyára bízták.1 1700. Miután a meglévő négy újoncház nem bizonyult elégségesnek a jelenlegi közgyűlésen további négy újat jelöltek ki, éspedig: Magyarországon a Szűz Máriáról nevezett bácsi és a Szent Antalról nevezett bajai rendházat, a tengermelléken pedig a Szűz Máriáról nevezett makarszkai és a Szent Keresztről nevezett zsigavosztai rendházat.2 1708. A Szent Antalról elnevezett bajai rendházat a felkelők elpusztították.3 Béke idején — amint lehetett — ismét helyreállították azt. 1717. A bajai templom fedél alá került. 1723. A bajai Konvent — borgyűjtés ügyében — átírt a mohácsi és zombori rendházaknak. 1717. A török uralom egész ideje alatt ebben a városban az olovói Konvent plébániája működött.4 Az ellenség kiűzése után a Konvent székházzá alakult. 9
