Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)

Hegedűs Józsefné - Kőhegyi Mihály: Baja (Bács-Kiskun m.) keresztnevei 1896-ban

Adatainkat összevetettük Büky Béla említett könyvének anyakönyvi statisztikájával. Igaz ugyan, hogy Büky az 1895— 1899 közötti öt évet együtt kezeli, s igy csak ezzel az összesített adatsorral és nem az 1896-os évvel vethettük össze adatainkat, de utólag éppen Büky Béla szívességéből, módunk volt ezt az összehasonlítást elvégezni. Kitűnt, hogy megállapításaink így is helytállóak, és az is igaz, hogy a női nevek terén kevesebb a találkozás, mint a férfinevek esetében. (A számítások módszertani tanúlságait külön cikkben készülünk levonni.)

Az összehasonlítás során a következő hasonlóságokat és eltéréseket tapasztaltuk: a férfineveknél mindkét helyen a József áll az élen, de vidékünkön sokkal gyakoribb e név használata, mint Budapesten (Baja: 12,46%, Bp.: 7,52%). A sorrendben következő három név is megegyezik: János, Ferencz, István. A legtöbbször előforduló 25 férfinév összehasonlításakor azt tapasztaltuk, hogy a fővárosi és vidéki névadásnak nagyjából azonos a divatja, tudniillik a 25 név közül 20 mindkét anyakönyvben megtalálható, persze bizonyos sorrendbeli felcserélődéssel. A fiúgyermekek 8,94 %-a, tehát viszonylag kis hányad kapott ritka, egyedinek számító nevet Ilyenek: Dusán, Ignácz, Márk, Oszkár, Samu, S'zaniszló, Vidor.

Feltűnő, hogy a ma legdivatosabbnak számító Lászlót anyakönyvünk tanúsága szerint csak 1, a Gábor, Zoltán nevet egyetlen kisgyermek sem kapta. A női neveknél mindkét helyen a Mária név vezet, de Baján több mint két és félszer akkora a százalékos arány (Baja: 16,83%, Bp.: 6%). A fővárosban

2. helyen álló Erzsébet nálunk 7. a sorrendben. A két statisztikában a 25 név közül csak 15 egyezik, ez azt mutatja, hogy a női névadás terén eltérő szokások és sajátságok érvényesülnek. A pesti adatokban nem láttunk például (legalább is a tömegesen előforduló nevek között) Juliska, Mariska féle becézett alakokat. A leányok 7,74 %-a kapott ritkán előforduló, különleges nevet (pl. Amália, Ludmilla, Nina, Petrona, Sztána) A ma igen elterjed tnek számító Piroska, Klára. Zsuzsanna, Judit csaknem teljesen hiányzik.

A vizsgált névanyagban a következő úgynevezett „magyar nemzeti neveket” fedezhetjük fel: Aladár, Aranka, Árpád, Béla, Győző, Gyula, Jenő, Kálmán, Piroska, Rózsa, Sarolta. Az összes nevekhez viszonyítva használatuk nem gyakori.

Itt említjük meg a Lajos név népszerűségét, mely bizonyára összefügg Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett halálával. 19 fiú, azaz 6,07 % kapta ezt a nevet. Több mint kétszer akkora az arány, mint a fővárosban. 2. és 3. névként is viselte 6 gyermek.

«