Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)

Bernschütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Baja keresztnévadási szokásai az 1960-as években

A férfinevek száma, egy-egy név átlagos megterheltsége csaknem állandó anyagunkban: 1 896 '<>59 1962 1969 5,13 5,54 4,97 5,34 A férfinevek a nők neveinél tehát erősebben megterhel­tek. Ennek az a magyarázata, hogy a nők mintegy 30 %-al több nevet használnak fel a névtartományból, mint a férfiak. A férfiak névdivatának viszonylagos konzervativizmusa ez esetben is megmutatkozik. Hasonló következtetésekre jutunk, ha a női és férfinevek öröklődésének számadatait vizsgáljuk. A]ábbi táblázatunk évenkénti megosztásban mutatja az anyák illetve apák nevé­nek öröklődési százalékértékeit: Év 1896 1959 1962 1966 Női nevek:17,17% 25,00% 15,22 % 13,40% Férfinevek:19,16% 50.00% 51,24% 40,05% A táblázat azt tanúsítja, hogy az anyák nevei egyre rit­kábban öröklődnek, míg a férfineveknek — csaknem állandó jelleggel — a fele száll apáról fiúra. A jelenség teljes párhuza­mot mutat egyéb, már vizsgált tényezőkkel: a névállomány változásának ütemével, a névtartományból felhasznált nevek számával, a női- illetve férfinevek pályaívének adataival. A nők fokozatosan törekszenek a divatosságra, erősebb az igényük a választékos névre, ezért gyorsabban cserélik ne­veiket, a magyar nyelv teljes névanyagából többet használnak fel, mint a férfiak. A divatos női nevek általában meredekebb pályákon mozognak, mint a férfinevek. Táblázatunk azt igazolja, hogy Baján a névátörökítés szokása jóval erősebb, mint a fővárosban. Pl. 1959-ben Buda­pesten a női neveknek csak 11,1 %-a, a férfineveknek pedig csak 25,6 %-a öröklődött. (Büky Béla: A fővárosi keresztnévadás hatóerői 33.) További vizsgálódást érdemelne az a tény, hogy 1896-hoz viszonyítva a XX. században jelentősen megnő az örökölt nevek száma. A jelenség ellentétben áll a választékosság irányába mutató egyéb tényezőkkel és tendenciákkal. 3 33 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom