Bernschütz Sándor et al.: Névadási szokások Baján 1896-ban és az 1960-as években - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 17. (Baja, 1970)
Bernschütz Sándor - Kőhegyi Mihály: Baja keresztnévadási szokásai az 1960-as években
szükség. E kapcsolatok kialakulását elősegíti a névadók világában állandóan meglévő — századunkban igen erősen ható — új iránti igény, amely a névdivat egyik fő mozgatója. 1966-ban nemcsak az Anita név esetében jött létre a különböző motívumok és indítékok szerencsés találkozása: Ivett. Anitához hasonlóan, ugyancsak előzmények nélkül jelenik meg névanyagunkban a 16. helyen. Fővárosi és országos adatunk nincs róla, Büky Béla 1959-ben egyetlen előfordulását jelzi. Kellemes hangalakja, ritkasága jó ajánlólevél lehet egy esetleges névkarrierhez. Büky Béla lektori véleményében arra figyelmeztetett bennünket, hogy az Ivett név Budapesten bizonyos operett-sanzon asszociációkat ébreszt, s ezért nem valószínű, hogy a fővárosban szélesebb körben közkedveltté válhatnék. Csilla és Monika névre 1959-ben nem kereszteltek egy gyermeket sem városunkban, 1962—66 között váltak divatossá. E két név is egy időfázis eltolódással követi a fővárosi tendenciát. Hasonló a helyzet Agnes esetében is, azzal a megszorítással, hogy már 1959-ben is szerepel névanyagunkban, azaz valamivel kevesebbet „késik” a főváros mögött, mint két társa. Női neveink jelentős része tehát igazolhatóan követi a főváros névadási tendenciáit, névdivatját. A gyakoribb nevek közül ilyenek: Ágnes, Andrea, Csilla, Éva, Gabriella, Monika, Zsuzsanna. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a főváros huzamosabban divatos neve, a Katalin, Baján igen energikusan kezd gyérülni, az elmozdulásban mintegy megelőzve a fővárost. Más esetekben a tendencia ugyan azonos — Anikó, Rita, Erika —, a jelenség azonban nálunk intenzívebb. Például 1966-ban Erika növekvő tendencia mellett Baján 3., Budapesten csak 9. a gyakorisági sorrendben. Előfordul az is, hogy a vidék nem hajlandó követni a fővárost: Budapesten Krisztina 1966-ban már a 7. helyre tört fel, ugyanakkor nálunk mindössze két gyermek kapta (egy Krisztina + egy Kriszta). Olyan esettel nem találkoztunk, amikor a névadásban kifejezetten eltérő vonás érvényesülne, s az sem bizonyítható, hogy a divat iránya fordított lenne, s a vidék hatna a fővárosra. A leggyakoribb nevek mellett sok érdekesség hordozói lehetnek a legritkábban előfordulók is. Ilyenek 1959-ből: Appollónia, Berta, Borbála, Etelka, Izabella, Livia, Paula, Sára, Szilvia, Verona, Zita, Zsófia; 1962-ből: Amália, Brigitta, Eszter, Ida, Imola, Leilia, Lilla; 1966-ból: Adélia, Adrien, Boglárka, Emese, Emilia, Enikő, Gizella, Hedvig, Helga, Henriette, Ketti, Kriszta, Noémi, Olga, Violetta. (Vastagabban szedtük azokat, amelyek már adásuk idején is elavultak voltak.) Ennek alapján 2«
