Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 16. (Baja, 1968)

négy sarkába, ezzel a boszorkányokat igyekeztek az ágytól elriasztani.

*

A takácsszőttesek országszerte hasonló felépítésűek, szerkezetűek voltak, motívum kincseik is nagyban egyeztek, mert a hajdani vándorlásaik folyamán a takácslegények szerte az országból gyűjtögették össze a hímjeiket. Mégis minden vidéken kialakult egy bizonyos jellegzetesség és ezt ebben a négy községben is megtaláljuk a korábbi takácsság munkájánál, alkotásainál.

összehasonlítva a szomszédos Szeretnie, Érsekcsanád háziszőtteseivel ezeket a takácsszőtteseket, eltérőek azok a szedettnek vagy rakottnak nevezett szőttesek, de van bennük mégis egyező, hasonló motívumanyag. Ellenben a közvetlen sokac és bunyevác szomszédság régi és fejlett szövőkultúrájára nem hatottak egyáltalán ezek a takácsszőttesek.

Amikor Nagybaracskán a takácsok száma már igen megnövekedett, a munkaalkalom pedig csökkent, a takácsdinasztiák egy-egy tagja másfelé keresett munkalehetőséget. Így telepedett le Kriskó János 1870—80 között Bátán. Sikerült is ennek a kivándorolt takácsmesternek a leszármazottait Bátán megtalálni, sőt még az ott szőtt darabjait is tanulmányozni. Ezért megállapíthattam, hogy ezek a már Bátán készült darabok felépítésükben, díszítésükben a baracskai típust képviselték.

Bátán, mint az egész Sárközben, vannak és voltak ügyes szövőasszonyok. Ezek közé tartozik Dér Józsefné is, aki igen jó ismerője a bátai háziszőtteseknek. Ö emlékezik arra, hogy elhunyt (1828-ban született) nagyanyja beszélgetés közben sokszor emlegette, az ő fiatal korában sok takács élt Bátán és szép mintás szőtteseket készítettek. Akkor az asszonyok még csak különféle csíkozásokkal díszítettek, 1390 után kezdték el a felszedődeszkával készített szedettesek szövését.

Érsekcsanádon is megtaláltam a baracskai átvételt. A nagybaracskai Csóka takácscsaládból származó Hurtonné, Csóka Ágnes 1890. körül kezdte itt a félnyüstökkel való szövést, másik két aszszonytársával. Ezt a szövést itt rakottnak nevezték, ők tanították meg a sükösdi asszonyokat is, ott takácsosnak nevezték azután a mintás szövést.

Tehát végeredményben kimutatható, hogy a múlt sz. derekán, sőt a második felében is itt Baja környékén a legdíszesebb szőtteseket Nagybaracskán és környékén szőtték !

30