Báldy Bellosics Flóra: A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 16. (Baja, 1968)
A nagy hímekben a leggyakrabban használt motívumok a szekfűs, (15., 16., 30., 31., 33., 34. á.), csillagos, (3., 9., 12., 31., 34., 35., 39., 41., 48., 51., 54. á.), rózsás (6., 7, 8., 14., 36., 40., 41., 48., 52., 55. á.). Az állati ábrázolások már a kivitelezett szőttesekben ritkábban szerepelnek, annál gyakoribbak a takácsrajzok között. Ezeknek a felépítése nem szimetrikus, így több munkával járt a szövése. Madaras, galambos, pávás, pelikán madaras, kétfejű sasos, sőt még a szarvasos is megtalálható a régi rajzok között, változatos felépítésekben. A madaras minták a legrégebbi szőtteseken is szerepelnek (18, 19, 20, 21, 22, 23, 25, 33, 34, 38, 56. á.). Gyakran megtaláljuk a takácsrajzokon és a szőtteseken is azt a rózsás mintát, melyeknek a felépítése olyan, hogy a szőttes színevisszája ugyanaz (8, 13, 36, 48. á.). A térkitöltés harmóniájára ügyelnek, kisebb felületnél az egyszerűbb négyzetes pont, a négy, vagy öt pontból álló hópehely minta (11, 51, 53, 54, 55. á.), nagyobb felületeknél, vagy külön motívumként a dominum kereszt, vagy ennek összetett alakja szerepel (10, 11, 17, 28, 51. á.). Felhasználják a hím építésénél a minták ismétlését, vagy egy nagyobb hím megosztását (34, 46. á.). A Sümegi féle rajzok között elég gyakori a geometrikus elemekből álló minta. A szőttesekben is találkozunk ezekkel, istámos sorokkal kiegészítve. Szerepelnek ezek növényi és állati ábrázolások mellett is, összekötő, vagy elválasztó, illetve térkitöltő szerepben. Ilyenek pl. az asztallábas megoldások (3, 5, 10, 12. á.). * Ugyanazon a rendeltetésű darabokon a díszítések elhelyezése általános és hagyományos szabályok szerint történt. A cifra kendőruhák, rúdi kendők csak az egyik szélükön (57. á.), a hosszi kendőruhák, vagy mosdatókendők mind a két szélükön díszítettek. A szőttes díszítés nagy felületű, 40—50 cm széles mintás fejben történt. Ezen belül egy-két-, három főbb motívumsor van elhelyezve. A térkitöltéseknél szerepelnek a már ismertetett szegéiysorok, szegélycsíkok, istámos, duplaveréses sorokkal. A baracskai céhládából származó régi szőttesdarab díszítése teljesen eltér az 1840—50 óta itt általánosan használt és ismert szövésmódtól, úgy felépítésében, mint motívumában, technikájában, színezésében, a díszítőmotívumának elhelyezésében. A legutóbb gj úróköténynek használt, 200 éves szőttesdarab mérete jelenleg 48 X 74 cm. Az egyik felén erősen elkopott, saját rojtjával bevégzett, 22
