Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)
ötödik Jelenet (egy 7—8 éves fiú ingbe, gatyába) PÉTER No mi kő keenek ? GYURA Tudod e hogy neve napod van ? PÉTER Tom bizon ? adji kee — krajcárt — paprikás húst, meg tegye el a megdöglött pirók bárány borit nekem suba gallérnak. GYURA Lesz minden — ha estére el tudod mondani: Huszár vagyok, nem bakancsos Nem kell nekem csizma rongyos, PÉTER (futva a kis házba gyorsan egymásután kiabálja: ,.Huszár vagyok” — sat.) GYURA Ni ! a lánchordta kölyke — hogy recitálja ! nem is lesz ebből más mint huszár — tóm 20 esztendős korába oda fog tapintani — ahol legjobban fáj ! — Annyok ! gyere menjük — csináljunk sajtot a Péterkének. (Böskévél elmén.) Hatodik Jelenet (G. Vándorlaky — s Endrődy uradalmi igazgató jönnek beszélgetve) ENDRÖDY Méltóztassék nagyságodnak itt kissé várakozni — mig a számadót elhívandom (elmén a kis házba) (Vándorlaky a színpad elejére jő — s gondolkozásba merül) — 4* 51
