Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)

Október: 7. Kotzebue, A. F.: Bakőz, vagy: Az ártatlan hibásak. 9. Szigligeti E.: Szökött katona. 14. Szigeti J.: Egy táblabíró a márciusi napokban. (Bem.) 15. u. a. 22.. u. a. 23. Schiller, F.: Ármány és szerelem. 25. Kisfaludy K: Csalódások. 29. Szigligeti E.: Csikós.

November: 4. Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. (Bem.) 5. u. a. 7. u. a. 10. Shakespeare: Rómeó és Júlia. 12. Szigeti J.: Egy táblabíró a márciusi napokban. 13. Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. 19. Szigeti J.: Egy táblabíró a márciusi napokban. 20. Szigligeti. E. : II. Rákóczi Ferenc fogsága. 25. Schiller, F. : Teli Vilmos. (Bem.)

26. u. a.

December: 3. Szigligeti, E.: Csikós. 4. Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. 5. Czakó Zs.: Végrendelet. 10. Szigligeti E.: Két pisztoly. 17. Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága. 18. Dobsa L.: Március tizenötödike. (Bem.) 25. Szigeti J.: Egy táblabíró a márciusi napokban. 29. Katona J.: Bánk bán.

(1. Hajdú Algernon László: A Nemzeti Színház statisztikája) Kefelevonatban 1. OSzK Színháztörténeti Osztály.

10- Elsősorban Szigligeti E.: II. Rákóczi Ferenc fogsága, Szigeti József: Egy táblabíró a márciusi napokban és Dobsa L.: Március tizenötödike c. darabjának előadásaira kell gondolni. n. Hf 1851. márc. 13. 60. sz. 240. 1. „Nemzeti Színház” r.

12. 1. Hf 1852. nov. 16. 262. sz. 1061. 1. „Hirharang” r.

13. Hf 1853. márc. 7. 37. sz. 160. 1. „Hirharang” r.

k 1. a Hf tudósítását 1852. nov. 11. 258. sz. 1045. 1. „Hirharang” r. is. 1. Hf 1850. máj. 18. 114. sz. 487. 1.; Pesti Röpívek 1850. okt. 27. 4. sz. hátsó borítólap 1—2. 1.; uo. nov. 3. 5. sz. hátsó borítólap 1—2. 1. és Pesti Ivek 1850. dec. 8. 10. sz. hátsó borítólap külső oldal.

16. 1. Pesti Röpívek 1850. nov. 3. 5. sz. hátsó borítólap, il. A szóbanforgó mű semmi esetre sem lehet azonos a „Puszták rózsájáéval, egyrészt mert az utóbbi ekkor már csaknem egy éve elkészült, másrészt pedig Tóth Kálmán határozottan vígjátékról ír. is. E következtetést csupán az kérdőjelezi meg némiképp, hogy vándorszíntársulat bajai vendégjátékáról a szabadságharcot követően először csak 1850. május 9-én, tehát a „Puszták rózsája" megírása után értesülünk. (Szőllősi-Szuper társulata. 1. Tóth Kálmán „Baja, máj. 13-án” keletkezésű írását: Hf 1850. máj 18. 114. sz. 487. 1.) Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy korábban, így 1849 végén, színtársulat vendégjátékára nem kerülhetett sor Baján. Az erre vonatkozó adatok hiányát inkább az magyarázhatja, hogy 1849 végén a lapok, köztük a Hölgyfutár is, még csak kis részben építették ki levelezői hálózatukat s így kevésbé szereztek tudomást a vidéki eseményekről. Tóth Kálmán is, bár verseit 1849 decembere óta rendszeresen küldi Nagy Ignácnak, csak 1850 tavaszától tudósítja a Hölgyfutárt a bajai eseményekről, más levelezője pedig a lapnak a városban addig nem volt. Hogy 1850 tavasza előtt is járhatott Baján színtársulat, arra épp Tóth Kálmán május 13-áról keltezett tudósításából következtetünk, amelyben a Szőllősi-Szuper társulat játékairól írva megemlíti, hogy előzőleg német színészek jártak a városban, is. Az utóbbira 1. Bács-Bodrog vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp.

é. n. II. köt. (A továbbiakban: Borovszky.) 204. 1.

20. Szana Tamás: Tóth Kálmán. Pozsony, 1884. Stampfel K. kiad. (Magyar Helikon. 37.) 3—4. 1.

3

33