Tóth Kálmán: Puszták rózsája, népszínmű - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 15. (Baja, 1968)

verseknek volt ihletője, hanem döntő inspirálója lehetett a „Puszták rózsája” megírásának is. A fentiekben, a „Puszták rózsája” keletkezési idejének szűkebb meghatározásakor szó volt már arról, hogy a színműben kifejezett gondolatot Tóth Kálmán, valószínűleg közvetlenül a „Puszták rózsája” előtt, „Puszták szerelmese” címen megfogalmazta egy hosz­­szabb elbeszélő költeményben is. Ott, a datálás kapcsán csupán jeleztük a két mű szoros tartalmi kapcsolatát, amit ezúttal részle­tesen is meg kell vizsgálnunk. Mint utaltunk rá, a „Puszták rózsája” és a „Puszták szerelmese” közti összefüggésekre már Alszeghy is rámutatott. Tanulmányában a két mű keletkezéstörténeti összetartozásának felemlítésén túl ki­tér a két mű s a két cselekmény menetének egymáshoz való viszo­nyára is. Rövid tartalmi összevetésében azonban Alszeghy főleg csak a színmű és az elbeszélő költemény azonos vonásait, a két cselek­mény hasonló vagy megegyező mozzanatait emeli ki. Jóllehet ezek kétségtelenül bizonyítják a két mű közös fogantatását, egyazon téma kétféle feldolgozását, e megegyező elemek mégis lényegében csak a színmű és az elbeszélő költemény alapmotívumaira vonatkoznak. A „Puszták rózsája” és a „Puszták szerelmese” egyaránt ezekre épül, hangsúlyozni kell azonban, hogy a „Puszták rózsája” ennek ellenére sem a „Puszták szerelmese” történetének egyszerű dramatizálása, hanem, mint az a két mű szembesítéséből alább látható, a közös téma, az alapvető motívumok egyezése ellenére is többé-kevésbé új cselekmény formálása. A „Puszták szerelmesé”-ben és a Puszták rózsájáéban megegye­zik az, hogy mindkét műnek, mint Alszeghy írja, „falusi legény a hőse: amott csikós, itt juhász; mindkettőben bujdosás a sorsa a le­génynek, a bujdosás oka szerelem, melyet itt is, ott is viszonoznak”. Hasonló továbbá a két műben a szerelmeseket egymástól ideigle­nesen elválasztó, eltávolító ok (Jancsi kissé elhamarkodott félreál­­lása), illetve a szerelmük beteljesedése elé gördülő akadály (társa­dalmi különbség) is, végül pedig a közös boldogság megtalálása az elbeszélés, illetve a színmű végén. Ezek azok a legfontosabb motí­vumok, cselekményelemek, amelyek a két műben egyaránt megta­lálhatók. Ezen túlmenően azonban a cselekmény felépítésében, bo­nyolításában a két mű már jelentős eltéréseket mutat. Ennek illuszt­rálására a pontról pontra való összevetés helyett elég lényegében csak a „Puszták szerelmese” történetének végigkövetése. A költői elbeszélésben a színművel szemben már eleve két szo­morú sorsú szerelmessel találkozunk, akik a lány apjának tiltó pa­rancsa miatt csak titokban találkozhatnak egymással. Márton gazda, 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom