Telcs András - Solymos Ede: Telcs Ede - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 14. (Baja, 1966)
A pályázatok közül legtöbb erőt az Erzsébet emlékműre pazarolta, eredménytelenül. A meggyilkolt királynő — okkal vagy ok nélkül —magyarbarát hírben állt, s alakját romantikus légkör vette körül. A szoborra másfélmilló aranykorona gyűlt össze. A szoborbizottság szokás szerint pályázatot hirdetett, hogy annak alapján adják ki az anyagilag is jelentős sikert biztosító megbízatást. Általános feltűnést keltett, hogy az alig 30 éves Teles Ede Zala Györggyel és Stróbl Alajossal egy sorban I. díjat nyert, míg Fadrusz János csak második lett. A megbízatást azonban nem adták ki, hanem új pályázatot írtak ki, amit még háromszor megismételtek. A második pályázaton, 1906-ban Teles Zalával és még két másik szobrásszal együtt újból első lett, majd 1913-ban egyedül kapta meg az első díjat. 1916-ban újból Zalával és Róna Józseffel együtt osztozott az elsőségben. A megbízást azonban csak 1919-ben — nagyon megváltozott körülmények között mégis Zala György kapta meg. A többszörös erkölcsi siker ellenére is nagyon hátrányos volt Teles számára az Erzsébet-pályázat. Az első, nem remélt siker után erkölcsi kötelességének érezte, hogy a további fordulókon résztvegyen, s mitagadás, a vagyont, s egy életre anyagi függetlenséget jelentő megbízatás sem volt számára közömbös. Az igazi hátrányt az jelentette, hogy alkotó férfikorából majd két évtizedet fordított erre a pályázatra való készülődéssel, időt és energiát pazarolva rá. Az elmondottakon kívül úttörő szerepe volt a magyar éremművészet megteremtésében. Munkásságának szinte egész ideje alatt foglalkozott ezzel a műfajjal. Midőn ez a művészeti ág Európában felvirágzott, ő az elsők között kapcsolódott be hazai elterjesztésében Beck Ö. Fülöppel szinte egyidőben. De míg Beck Párizsban végzett érmészeti tanulmányokat, Teles saját tapasztalataiból szerezte hozzá a tudást és gyakorlatot. Plakettjeinek témája részben családi jellegű, másrészt közéleti személyiségekhez, művészekhez vagy különféle egyesületek évfordulóihoz kapcsolódik. Eleinte inkább egyoldalas plaketteket mintázott. Ezek többnyire portrék, s a szöveg az alsó részen helyezkedik el, szinte különválva az arcképtől, vagy a hátoldalra került. így a plasztikai megoldás önálló életet él. Később a képmásokat magasan kidomborította, s a rövid tömör szöveget a peremen körben helyezte el. Kör alakú érméire a tiszta szerkezet, arányos térkitöltés, biztos 11
