Solymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdővágók - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 13. (Baja, 1965)
bőket bikának nevezték, ugyancsak házalaphoz használták fel. A kemencemunkások (be- és kihordók, rakok, égetők, valamivel később kezdték a szezont, mint a verők, amikor már volt száraz vályog, de tovább is tartott a munka, míg el nem készültek mindennel. Az égetés menetével kapcsolatban érdemesnek tartjuk közölni Veréb Béla segédégető (1951 óta a bajai múzeum restaurátora) 1940-ből származó feljegyzéseit:* Begyújtások. Begyújtás előtt 5—6 órával kéményt melegíteni oly módon, lmgy a kéményhez legközelebb álló cúglukba fűtünk. Begyújtunk 3. kamrán. A kezdő falat úgy alkalmazzuk, hogy az először üzembe helyezett huzatok minél rövidebb úton vezessenek a kéménybe. Begyújtás után kb 1 x 24 óráig lassú tűzzel megyünk, hogy a kanálist előbb jól átmelegítsük. 1 x 24 óra után fokozatosan erősítjük a fűtést, és ha a kívánt tűzhosszt elérjük, akkor 1.5—2 kamra erős fenéktüzet csinálunk és a konyhát bezárjuk. De előzőleg jól megrakjuk fával. Ha a konyha lehamvadt (3—4 óra múlva), akkor a megerősített részt behúzzuk, és a cuglukakat fokozatosan beütjük. Most lassú fűtés közben engedjük be a kívánt fenékhűlést. A konyha bezárása utáni 3—4 órában vagy semmit vagy csak spriccelve fűtsünk, hogy meg ne erőltessük a tüzet, azért a szenet mindég jól feemésztessük. A kémény melegítésére hasznait cúglukat addig fűtsük, amíg be akarunk gyújtani. Ekkor leengedjük a harangot, és a suber harangot emeljük .■fel. Ha a subert jól feltettük, akkor hirtelen ismét felemelhetjük ott is, valamint a hátsó harangot is. Ha már jó a huzat, akkor a kémény harangot is bekapcsolhatjuk. Ez az eljárás nagyon jó a fennakadás elkerülése és a huzat jó megindulására. Huzat elakadáson később is a kémény haranggal vagyis annak felemelésével segíthetünk, valamint a tűz és a sutler közötti részen 2—4 sor kapszli felemelésével, amelyeken a felgyülemlett gőzt kiengedjük. Előre fogni sorokat már csak akkor szabad, ha meggyőződtünk, hogy az illető sorban a fenéken biztosan elégett a szén. Ezzel sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat. A konyhában az első falakat úgy kell alkalmazni, hogy azokból 2—3 sor falat lépcsőzetesen rakva. Nagyon kell ügyelni, hogy a falak be ne dőljenek, mert az esetben elzárják a kanálisokat. Óvakodjunk a sok gőz felgyülemlésétől és a kanálisok eldugulásától. Ha a későbbiek folyamán nincs huzatuk, úgy csak ott számíthatunk a szén elemésztődésére, ahol már elég erős a tűz. Erős tűzön ugy anis huzat nélkül is elég a szén. Hogy már az elhagyott részen (hátul) el ne füstösítsük a téglákat, azért úgy is fűthetünk, hogy a hátsó 4—5 sort fűtjük be először. Az első kör a kemence nedvessége miatt több szenet igényel és így több salakra számíthatunk. Ezért tehát az első körbe magasabb lábakat kell alkalmaznunk, mint a többi körben előreláthatólag szükséges lesz. Előtűz. Az előtűz hossza a tűz haladási sebességétől függ. Ha gyorsabban akarunk haladni, akkor hosszabb előtíizet tartunk, és viszont. Az előtűz célja az, hogy normális fűtés mellett addigra kierősödjön az előtűz végén a fenék, mire a középtűz odaér. Középtűz. A középtüz hossza attól függ, hogy mennyi ideig kell a fenéken lévő tégláknak erős tűzben állni, amig az jó lesz. Itt az a cél, hogy jó erős fenéktüzet tartsunk anélkül, hogy megrogyasszuk. *E helyen is köszönetét mondok Veréb Bélának, aki a téglás és az erdő* vágó életre vonatkozó adatok legnagyobb részét szolgáltatta. 24
