Solymos Ede: Bajaszentistváni téglásélet. Baja környéki erdővágók - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 13. (Baja, 1965)

A bangétahelyeket előzőleg simára eligazítják, s a piacéról két oldalra egy-egy bangéta sort raknak. A bangétahely így két placcra szól, a két bangéta közt viszont 80—100 cm széles út van a behordóknak, a furunásoknak. A szélén zsinórt feszítenek ki, vagy egy lécet fektetnek, hogy a sorok egyenesek legyenek. Fészer alatt 15, szabadban csak 10 sor magasra rakják. Ha több sort tesznek egymás mellé, vigyáznak, hogy .a hézagok .egy irányba menjenek, így jobban járja a levegő. Két verés kiad egy dupla bangétát. Míg a másik oldalon felrakják a harmadik és negyedik verést, addigra az első már beszáradt, lehetett behordani a kemencébe. Mikor rakni kezdik, már előre tudják, mennyi megy bele, ki is tizelik, hogy kerek szám jöjjön ki. Az összeget a bangétafejre — egyik nyers téglára — rákarcolják.

A bajaszentistváni téglások három féle bangétát ismernek: a magyar, az olasz és a cigánybangétát.

Fészer alatt a magyar fejet szokták rakni. Az első sort úgy kezdik, hogy egymás mellé három téglát állítanak anynyira, hogy az újjaik éppen közéjük férjenek. Rakáskor egyéb-8. Allogatás, storcolás (Csávoly)

13