Dombay Ernő - Kőhegyi Mihály: Bodrog megyei „Szent György” helységek az 1520-22. évi tizedjegyzékek tükrében. A szarmaták kutatása Baja környékén - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 12. (Baja, 1965)

rrionostor-Barna Jenő földje, Baja-Ercsi J. szőlője és Kelebia- Halastó. Közülük a két bátmonostori szórvány valószínűleg egy lelőhelyről való, míg a Kelebia-halastói temető csak feltételesen sorolható ide.

Nem kívánunk itt bővebben foglalkozni a Salamon Ágnes által felvetett népi hovatartozás, illetve új elemek megjelenésének kérdésével. Annyi azonban már most is látszik — s ez megerősíti Salamon Ágnes feltevését — hogy a leletanyag egyes típusai, valamint a csoport egésze nem szorítható mereven a 270—350-es dátum közé. A feltételesen ide sorolt kelebiai temető például bizonyosan használatban van még a későbbi időkben is.

A három Bajához közel fekvő lelőhely erősen valószínűsíti, hogy telepeik is valahol a közelben találhatók meg. Esetleg a bátmonostori későinek vélt telepek között kell őket keresnünk, mint azt már fentebb említettük.

A Bajmok-mórahalmi csoport három lelőhellyel van képviselve: Bátmonostor (21. lelőhely) Madaras-Laktanyaudvar, Mátételke-Kígyóspart.

A bátmonostori lelet edényének párhuzamát a vajszkai halmos temetőből ismerjük. A Madaras-Laktanyaudvar sírjainak rítusát, de aprószemű gyöngyeinek párhuzamát is a bodrogmonostorszegi halomtemetőben találjuk meg. Nem lehet kétséges: a két lelőhely szorosan kapcsolódik a déli területek halmos temetőihez. Egyben ezek képezik a szarmatakor III. periódusának utolsó fázisát. A Madaras-Laktanyaudvari temető új rítusával már a hunok jelenlétére is utalhat.

A Tápé-malajdoki csoport egyetlen temetővel szerepel csupán. (Madaras.)

A Madaras-göböljárási szórvány torquese germán befolyásra utal. Germán eredetűnek tarthatjuk a bajai arany karperecét is.

Halmos temetőink kérdése már a hunok bejövetelének problémájához kapcsolódik. A vaskúti és madarasi temetőket már régebben ismerte a hazai kutatás. Zalotay Elemér Bácsalmásról jegyzett fel ilyeneket, de a terepen ezeket megtalálnom nem sikerült. Csak mint erősen kétségest említjük a Katymár- Puhl tanya melletti halmokat, ahol két halom mesterségesnek látszik, bár meg kell mondanunk, hogy északi részüket — az uralkodó széliránynak megfelelően — belepte a homok s lehet, hogy homokfúvás következtében kapták jelenlegi alakjukat. Közvetlen közelükben minden esetre találtak sírokat.