Kopasz Gábor: Baja város levéltára - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 11. (Baja, 1965)
A levéltári anyag forrásértéke
helységekre is. Az utóbbinak különösen nagy a jelentősége, hiszen a volt Bács-Bodrog megyei levéltár egész anyaga a legrégibb időktől 1944-ig bezárólag Zomöorban maradt. A levéltár történeti forrásértékének dokumentálására — az iratanyag ismertetése kapcsán már elmondottakon kívül — még legyen szabad közölnünk néhány helytörteneti adatot. 1724-ben a judex primarius: Csurcsia Mátyás (catholicus), a vice judex: Nikoletics János (graeci rítus). 1761-ben a szószóló (tribunus plebis) Tyr János, nyilván Türr István óse. 1840. május 1-én az egész várost pusztító tűzvész hamvasztotta el. Leégtek a városi középületek, a hasznot hozó „Bárány'’ vendégfogadó, a nagy és kisebb iskolai épületek, a Remete szent Pál nevű kórház, a hatalmas kereskedelmi gabonaraktárak, sok magánház, köztük a Grassalkovich kastély. A virágzó gabonakereskedelem tönkrement, s a város vámhaszonbérlői a haszonbérek felére való leszállítását kérték. A helyreállításra 50000 váltóforint kölcsön felvételét határozta el a közgyűlés. A tűzvész károsultjai részére országos gyűjtés indult. Nemcsak a Duna-Tisza közéről, hanem a Dunántúlról és a Felvidékről is érkeztek jelentős összegek a kártszenvedett bajaiak felsegélyezésére. A nagy tűzvész után egy erre a célra alakított választmány végezte el a szükséges utca- és háztelekrendezést. E munkálatok során nyerte a város mai képét. Baja mezőváros (Markgemeinde, Oppidum) az abszolutizmus idején komoly katonai, kultúrális és adminisztrációs terheket viselt. Négy kaszárnyát tartott fenn es ezekben biztosította a katonaság kényelmes elhelyezését. Épített egy rendőrkatonai (gensdarmes) kaszárnyát. Gimnáziumot alapított, s az iskolákat roppant teherrel tartotta fenn. Miután a „Grundbuch-senat”-ot Baján helyezték el, ennek részére bérelte a hivatali helyiségeket, viselte irodafelszerelési és irodafenntartási költségeit. Katonai növeldére 100000 pengőforintos alapítványt tett. 87 A múlt század végére esett az ún. Duna-Tisza-Körös közi transversális műút kiépítése. A Baja és környéki szakasznak befejezése ügyében 1896. dec. 9-én ült össze a bizottság, amelyben a minisztériumi, Baja thj. városi és Pest megyei kiküldötteken kívül részt vettek Szentistván, Érsekcsanád és Sükösd községek képviselői is. Az út lényegében ekkor már elkészült, csak a Baja es Sükösd közötti szakasza járhatatlanná vált a kedvezőtlen időjárás következtében. Meg kellett epiteni két oldalt az árkokat és az árkok közötti átjárókat. A város 50
