Miskolczy Ferenc - Szij Béla: Nagy István emlékkiállítás - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 10. (Baja, 1963)

A tanulás neheze azonban még hátra van. Külföldről hazatérve mini ■ egy másfél évtizedre teljesen elvonul a világtól. Behúzódik a csiki hegyek köré, és a legmostohábt körülmények között, önkéntes remeteségben, lankadatlan kitartással keresi a művészi kifejezés újabb lehetőségeit Fokrólfokra tisztulnak le képiről a szokváryos külsőségek, hogy a fejlődés végén, az 1910-es évek közepe tájára kiforrottan álljon előttünk a jellegzetes Nagy István-i művészet.

Ennek a hosszú fejlődésnek az utolsó állomása a háború volt. Mint hadifestő katonák százait örökitette meg leleplező és megrázó erejű portréiban. Jellem zőké:;zsége itt fejlődött arra a kivételesen magas fokra, amelyet késóboi arcképei ! megcsodálhatunk.

A háboi u végén, szülőföldjének Romániához való csatolása után, átjön Megyarr rszágra. Itt folytatja munkásságát megszakítás nélkül a huszas évek közepéig. Pikturája ki világosodik és oldo*tabb lesz: az uj élményanyag uj kifejezésformát követel. A kóborlások végtelen sora következik. Végigbarangolja az Alföldet és a Dunántúlt, szénrajzok és pasztelképek ezrein örökítve meg a jellegzetes hazai tájakat és a föld népét.

1923-as nagy kollektiv kiállításé végre meghozza számára a megérdemelt S’űert, s neve országszerte ismertté vált.

Ez a második alkotói periódus, amely az első világháború végétől a huszas évek közepéig tart, szénrajzokban és pasrteltekben egyaránt kiemelkedő eredményeket hozott. Néhány szép olajképe is készül ekkoriban, de az olajfesték sohasem állt hozzá olyan közel, mint a szén, vagy pasztell. Következő korszakában már nem is fest olajképeket.

A harmadik korszak - megint csak hozzávetőlegesen - a Harmincas évek legelejéig tart. 1925-ben tér vissza először hosszabb időre a háború után Erdélybe. Az otthoni táj levegője uj, nagyszerű müvek megalkotására ihle'i. Műfaji és stílusbeli sokoldalúságát szemléletesen mutatja ennek a néhány évnek a termése, amelyben arcképek és tájképek mellett pompás szinvilágu csendéletek jelentik az uj hangot. Állandóan utón van. Egyetlen nyáron, 1928 nyarán mintegy 200 kilométert járt be - jórészt gyalog - Er-4