Farkas Henrik et al.: Vezető a Bajai Türr István Múzeum állandó kiállításához - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 8-9. (Baja, 1963)
nagyon barátságosak. A város utcái mind deszkaburkolatúak, mivel földje lapályos és mocsaras. A vár őrsége 80 katonából állott Evlia Csebeli látogatása idejében, míg 1556-ban csak 28 szerb zsoldosról tudunk. Parancsnokuk Sábán Abdullah aga volt. A környező falvak életéről alig tudunk valamit. Két defter (adójegyzék) maradt reánk mindössze (1580 és 1590-től). Mindkettő a helységek neveit és a bennük található házak számát sorolja fel. Legtöbb ház Szeremlén (66), Bácsborsódon (59), Istvánmegyében (48) Bácsbokodon (47) található. Baja csak 18 házzal szerepel. A pusztulást és elnéptelenedést jól érzékelteti Verancsics Antal, aki 1553-ban Konstantinápolyba ment követségbe Budáról s vidékünkhöz érve ezt jegyezte naplójába: „... mily szomorú képet mutatott az egykor legjobb és legtermékenyebb föld, mily elhagyott itt minden, mennyi vad tanyáz a szántóföldeken és szőlőkben, mily ritka mindenfelé a földmíves, ritka az állat s csak a pusztaság végtelen. Kormányosunk, egy szerb ember, beszélte, hogy egykor, midőn még hazánk épségben állott, itt egy községben több lakos volt, mint amennyit most harmincban is alig lehet találni. Mit szóljak a földig rombolt városokról, melyeknek immár nevei is elenyésztek ? ...” A törökök kiűzetése után (1686) új telepesek, bunyevácok, sokacok, svábok érkeztek területünkre, akik a magyarsággal együtt rövid idő alatt virágzó mezőgazdaságot teremtettek. A háborúk és a járványok pusztításai után Baja gyors fejlődésnek indult. 1696. december 24-én kelt rendeletével I. Lipót „kamarai szabadalmazott mezővárossá” nyilvánította, s a nap emlékére Ádám-Évát ábrázoló címert adományozott városunknak. A délszláv lakosságra való tekintettel hivatalos nyelvnek engedélyezte a szerbet. A kiváltságokat VI. Károly császár — magyar királynak III. Károly — 1714-ben megerősítette. A várost és pusztáit 1727-ben Czobor Márk kapta meg, 1770-től 1850-ig pedig a Grassalkovich család birtokolta. Czobor Márk szerződést kötött a várossal, mely szerint bizonyos évi bér fejében különböző szabadalmakat i6